Ferenc József sosem futott el a hivatalából adódó döntések és felelősség elől - hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Várkert Bazárban, az osztrák császár és magyar király halálának 100. évfordulója alkalmából tartott nemzetközi konferencián.
A régi világ utolsó uralkodója - Ferenc József emlékezete címmel rendezett fórumon a miniszter kijelentette, Ferenc József azzal lett népszerű Magyarországon, hogy felismerte: partnerként, nem alávetettként kell bánni a magyarokkal. Hozzátette: a magyarok ma is nyitottak az ilyen típusú együttműködésekre "közös közép-európai sorsunk" alakításában.
Közép-Európa akkor lesz újra sikeres, ha történelmi értékeit "felfedezzük, ápoljuk és megújítjuk" - fogalmazott Balog Zoltán, aki szerint ma leginkább Közép-Európa ragaszkodik azokhoz a történelmi és kulturális alapokhoz, amelyek nélkül Nyugat-Európa sem létezhet.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója előadásában emlékeztetett: az első világháború végén az antant a nemzeti önrendelkezés elvét használta fel eszközként az ellenséges többnemzetiségű birodalmak, az Osztrák-Magyar Monarchia és az Oszmán Birodalom belső megtörésére.
A nemzeti önrendelkezés elvét azonban az érintettek megkérdezése nélkül, pusztán nagyhatalmi alkuk mentén akarták érvényesíteni, ennek "eredményét szemlélhetjük" az első világháborút lezáró, kezdettől elvetélt békeszerződésekben - tette hozzá Schmidt Mária. "A világ más lett, de nem lett jobb. Szétdarabolták azt, ami évszázadok alatt összenőtt" - fogalmazott a történész, aki úgy vélte: a nagy európai uralkodódinasztiák, köztük a Habsburgok trónfosztásának következménye elhúzódó legitimációs válság és állandó politikai bizonytalanság lett, nem csupán az újonnan születő, mégis többnemzetiségű, hanem a nemzetileg homogén országokban, így Magyarországon is.
Ferenc József halála az első világháború egyik legmeghatározóbb eseménye volt, hiszen IV. Károly személyében egy olyan, számos reformelképzeléssel bíró uralkodó került hatalomra, aki szemben a körülötte álló katonai vezetőkkel és politikusokkal, felismerte azt, hogy lehetetlen megnyerni a háborút - mondta el Habsburg Károly, Habsburg Ottó egyik fia.
A politikus szerint a mai Európai Unió és az Osztrák-Magyar Monarchia között számos párhuzam vonható: mindkettő komplex politikai és jogi rendszer, elkötelezett lakosai biztonsága és békéje, valamint a belső határok lebontása iránt.
Bár Európában rendkívül gyors fejlődést tapasztalunk, az unió mintha vesztett volna dinamizmusából, akárcsak az első világháború előtti Európa és a korabeli Osztrák-Magyar Monarchia - jegyezte meg Habsburg Károly, aki méltatta a Várkert Bazárban keddtől látogatható, A háború urai című kiállítást is.
Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet vezetője előadásában kiemelte: életében híd, tudományegyetem, pályaudvar, számos köztér és intézmény viselte az uralkodó nevét, akit a korban - a törvények által is kikényszerített - hatalmas lojalitás és tisztelet vett körül. Mindez élesen szemben áll azzal, hogy ma Magyarországon Ferenc Józsefről a nyilvános térben csak egy keserűvíz-készítmény van elnevezve, kultusza gyakorlatilag nem létezik.
A rendszerváltás után szabad akaratunkból, demokratikusan úgy döntöttünk, hogy szimbolikusan töröljük Ferenc József alakját a magyar történelemből, miközben az általa kinevezett politikusok, például Tisza István szobrokat kap, és közterületek viselik a nevét - fogalmazott Gerő András, aki szerint Ferenc József emlékezete elsősorban nem a 100 éve elhunyt uralkodóról, hanem a közép-európai népekről szól. "A nagy kérdés, hogy mikor tudunk arányosan, békében élni a múltunkkal" - fűzte hozzá.
A tanácskozáson Andrej Rahten, Szlovénia ausztriai nagykövete a Habsburgok és Ferenc József szlovén, Zeljko Holjevac történész a horvát, Karl Vocelka, a bécsi egyetem történésze pedig az uralkodó 1918 utáni ausztriai megítéléséről beszélt. Utóbbi elmondta: Ferenc József és a monarchia emlékezetének folytonosságát intézmények és titulusok - még ma is létezik udvari tanácsosi cím, noha közel száz éve nincs császári udvar Ausztriában -, számos egykori dinasztikus, mára nemzetivé vált szimbólum, köztéri emlékművek, valamint filmek és zeneművek is biztosítják.
(MTI)
