Magyarország Kormánya nem támogatja a szegregációt, és határozottan fellép az olyan jelenségekkel szemben, amelyek hátráltatják a gyermekek iskolai és egyéni fejlődését. Ezért is érthetetlen az Európai Bizottság döntése a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárásról, amelyet májusban indítottak a roma gyermekek vélt elkülönítése miatt. Brüsszel nem a párbeszédet és a konstruktív megoldást választotta, a magyar Kormány tájékoztatását érdemi vizsgálat nélkül utasította el. Célunk továbbra is a minőségi oktatás biztosítása, a színvonalas közneveléshez való hozzáférés minden társadalmi rétegből érkező gyermek számára, ezért Magyarország Kormánya javaslatot tesz az Országgyűlésnek az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény módosítására.
A szocialista kormányok alatti, szakpolitikai tétlenség fémjelezte időszak 2010-ben véget ért. Az Európai Unióban egyedülálló módon, 2010-ben létrehozott Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság új, komplex, szakpolitikai megközelítéssel kezdte meg a munkát. 2011-ben a magyar EU-soros elnökség javaslatára született meg európai szinten az Európai Roma Keretstratégia, és elsőként nyújtottuk be a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát, melynek az Európai Bizottság által történő jóváhagyását követően indulhattak el azok a fejlesztési programok, amelyeknek az eredményei ma már kézzelfoghatóak. Ezt szilárdította meg a felzárkózás, mint fogalom, Alaptörvényben való rögzítése. 2014-től megteremtettük a nemzetiségek közvetlen parlamenti képviseletének lehetőségét, valamint a nemzetiségi szószólók tagjai lettek a nemzetiségeket képviselő állandó országgyűlési bizottságnak. A nemzeti kisebbségek hasonló reprezentációja Európa-szerte egyedülálló.
A Kormány intézkedéseink köszönhetően az elmúlt években a legtöbb vonatkozásban javultak a hátrányos helyzetű- és roma közösségek életfeltételei. A magyarországi romák körében a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya mintegy 6 százalékponttal; jövedelmi szegénységük közel 5 százalékponttal csökkent, a legjelentősebb javulás pedig a romák esetében a munkaszegénység csökkenésében jelentkezett, azaz a 2013. évi 45,3%-ról 2014-ben 26,7%-ra változott, ez több mint 18%-os javulást jelent.
A 2010-es évek elején a roma fiatalok részaránya 0,5% volt a felsőoktatásban, az elmúlt tanévben pedig már 1,7%-ra nőtt. A folyamatos javuláshoz hozzájárul a gyermekek három éves kortól kötelező óvodáztatása, valamint a napi háromszori ingyenes étkezés, ezek között egy meleg ebéd biztosítása a rászoruló gyermekek számára. A számok azt mutatják: a Kormány intézkedései hatékonyak, a megkezdett úton kell továbbmennünk, folytonosságra van szükség a társadalmi felzárkózás ügyében.
A társadalmi felzárkózás kiemelt szerepét mutatja az is, hogy a Köznevelési Kerekasztalon, valamint az Antiszegregációs Kerekasztalon és számos szakmai konferencián zajlott és zajlik konzultáció arról, hogyan lehet különböző társadalmi hátterű tanulókat integráltan oktatni. Magyarország Kormánya e grémiumok segítségével hozza meg azokat a felzárkózási és oktatási intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a minőségi, területileg kiegyensúlyozott színvonalú közneveléshez. A versenyképes tudáshoz való hozzáférés az, amely esélyt teremthet a hátrányos helyzetű, köztük roma gyermekeknek, éppen ezért támogatja a Kormány többek között az országszerte működő 112 Biztos Kezdet Gyerekházat, a 6000 hátrányos helyzetű gyermek tanulmányait javító Tanoda Hálózatot, valamint a felsőoktatásban a már 250 diákkal működő Keresztény Roma Szakkollégiumokat.
Magyarország Kormánya a mai napon benyújtott törvény-módosítási javaslatban a meglévő biztosítékokat és további garanciákat vállal az egyházi és nemzetiségi oktatás hozzáférhetőségének és minőségének biztosítására. A szabad iskolaválasztás vívmányáról nem mondunk le. Az egyenlő bánásmód követelményének maximálisan eleget teszünk. A javaslat egyeztetése az egyházak és nemzetiségek képviselőivel megtörtént, arról az Európai Bizottságot is tájékoztattuk.
Magyarország Kormánya elkötelezett a társadalmi felzárkózás ügyében annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetűek, köztük a magyarországi romák helyzetét – európai viszonylatban is – javítsa. Magyarországon a társadalmi felzárkózás nemzetstratégiai ügy, a magyar nemzet közösségeinek és polgárainak kölcsönös felelősségvállalásán és együttműködésén alapul.
(EMMI Sajtó- és Kommunikációs Főosztály)
