Bemutatták az EMMI Felsőoktatási Államtitkársága, az Európai Bizottság és az OECD „A vállalkozókészség és az innováció támogatása a magyar felsőoktatásban” címmel kiadott közös jelentését. A Tempus Közalapítvány által szervezett rendezvényen a felsőoktatási intézmények és partnereik közötti hazai együttműködések legjobb gyakorlatait is felvonultatták.
Európában és a világon a felsőoktatási intézmények korábbi oktatói-kutatói küldetése megváltozott, feladatkörei bővültek, a vele szemben támasztott elvárások nőttek, mind több szó esik az ún. „harmadik misszióról”. Előtérbe került, hogy az intézmények milyen választ adnak a közösség társadalmi, gazdasági és kulturális kihívásaira: mennyire segítik a társadalmi mobilitást és a hátrányos helyzetű csoportok hozzáférését a felsőoktatáshoz, mit tesznek a diplomások foglalkoztathatóságáért, hogyan járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez és a helyi fejlődéshez, miként ösztönzik új vállalkozások létrejöttét és a meglévő cégek innovációját. A vállalkozó szellemű gondolkodásmód kialakítása új készségek tanítását és új tanítási módszerek alkalmazását követeli meg. A jelenlegi Felsőoktatási Stratégiával fontos lépést tettünk afelé, hogy a magyar felsőoktatási intézmények e két szempontból még aktívabbá váljanak.
Ezt a folyamatot és legfrissebb eredményeit vizsgálta az OECD és az Európai Bizottság „A vállalkozókészség és az innováció támogatása a magyar felsőoktatásban” című új jelentésében. A jelentést Palkovics László az EMMI felsőoktatásért felelős államtitkára;
Jens Nymand Christensen, az Európai Bizottság Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóságának főigazgató-helyettese; valamint Sylvain Giguere, az OECD Regionális Foglalkoztatási és Társadalmi Innovációs Divíziójának és Helyi Gazdasági és Foglalkoztatás Fejlesztési Programjának (LEED) vezetője mutatták be az Innovatív felsőoktatás – regionális fejlesztés és hálózatépítés című konferencián.
A jelentés a HEInnovate kutatás eredménye, amelyet az OECD és az Európai Bizottság az Emberi Erőforrások Minisztériumával és a Tempus Közalapítvánnyal együttműködésben 2015. december és 2016. november között végzett Magyarországon.
Az országjelentésnek már most konkrét szakpolitikai hatása van. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Tempus Közalapítvánnyal közösen - felsőoktatási intézmények és innovatív vállalatok képviselőiből és szakpolitikai szereplőkből álló szakértői csoport bevonásával - gyakorlati javaslatokat és támogató mechanizmusokat dolgozott ki a magyarországi felsőoktatási intézmények számára.
A jelentés szerint a vállalkozókészség és az innováció hatékony támogatása érdekében maguknak a felsőoktatási intézményeknek is vállalkozó szelleműnek és újítónak kell lenniük az oktatásszervezés, a kutatás és az üzleti szférával való együttműködés terén. Számos magyar felsőoktatási intézmény kísérletezik is újító eszközökkel: új tanítási módszereket épít a tantervbe, a vállalkozói szemléletet fejlesztő tevékenységekbe kezd, támogatja a startupokat, erősíti vállalati és társadalmi partnerségeit és törekszik a nemzetközi működésre. A Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szent István Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és az Eszterházy Károly Egyetem több nagyon ígéretes gyakorlatát ismerték meg a kutatók, amelyekről az országjelentésben is beszámolnak.
A tanulmány számos fejlesztési területet is megnevez:
-Meg kell határozni, hogy mit jelent a felsőoktatási intézmények harmadik missziója, az ehhez kapcsolódó tevékenységek támogatására pénzügyi és humánerőforrás-fejlesztési ösztönző rendszert kell kialakítani. Ösztönözni kell a felsőoktatási intézmények együttműködését a stratégiai területeken, például a költséges kutatási eszközök megosztott használatával. Mindez elősegítheti a versenyképességet, különösen a gyógyszeripar és a biotechnológia terén.
- Fokozni kell a hallgatók és a fiatal kutatók részvételét a vállalkozási tevékenységekben.
- Különös figyelmet kell fordítani a nemzetközi mobilitásból hazaérkező diákokra és munkatársakra éppúgy, mint a külföldi hallgatókra és oktatókra.
Palkovics László oktatási államtitkár megnyitójában arról beszélt, hogy a magyar Felsőoktatási Stratégia létrehozásának egyik fő célja volt, hogy kialakítsa azokat a fő irányokat, amelyek hozzájárulnak, hogy a felsőoktatási intézmények közelebb kerüljenek a munkaerőpiachoz, hogy a képzésből kikerülő diplomás hallgatók piacképes tudással rendelkezzenek. Kiemelt célként utalt arra, hogy fokozni kell a nemzetköziesítés mértékét és újra meg kell határozni a felsőoktatási intézmények harmadik misszióját – az egyetemeknek sokkal jobban be kell ágyazódniuk a helyi közösségbe és gazdaságba, amihez magunknak az intézményeknek kell újragondolniuk struktúráikat. Rávilágított, hogy kulcsfontosságú az egyetemek innovációban betöltött szerepe.
(EMMI)
