A jövő évi költségvetésben egyaránt emelkedik a felsőoktatásra és a közoktatásra fordítható források összege - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára pénteken Budapesten.
Palkovics László, a Magyar Innovációs Szövetség közgyűlésén elmondta: a felsőoktatás finanszírozására a 2017-es büdzsében az idei 197 milliárd forinttal szemben várhatóan mintegy 240 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A közoktatás feladatainak ellátására a jövő évben mintegy 100 milliárd forinttal jut több a tervek szerint.
Közölte: a felsőoktatásban a strukturális változások lényegében lezárultak, és ezen a területen az intézmények azokkal a tartalmi kérdésekkel foglalkozhatnak, amelyek a jobb tudást, kutatást, diplomát eredményezik. A köznevelési rendszerben viszont tartalmi és módszertani változtatásokra van szükség: azt kell meghatározni, hogy milyen tudással rendelkezzenek a gyerekek, és annak lehetőségét kell megteremteni, hogy a pedagógusok át tudják adni a gyorsan változó világban gyorsan változó ismereteket - tette hozzá az államtitkár.
Kitért arra, hogy a középiskolát végzett fiatalok nem jelentkeznek annyian a matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai képzésekre, amilyen mértékben a belföldi munkaerőpiac igényli. Tavaly a jelentkezőknek mindössze 25 százaléka jelentkezett ezekre a képzési területekre a felsőoktatási intézményekben. Kedvezőnek mondta ugyanakkor, hogy a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma nő.
Palkovics László szólt az oktatói-kutatói bérrendezés fontosságáról, elmondása szerint ez az idén 15 százalékot, 2017-ben 5, majd 2018-ban újabb 5 százalékot tesz ki. Emlékeztetett arra, hogy a doktori képzés átalakítása már megtörtént. Emellett az intézményrendszerben a hatékonyság növelése érdekében létrehozták a közösségi felsőoktatási képzési központokat.
A duális képzés elindítását szintén sikernek nevezte az államtitkár. A jövő tanévben 24 felsőoktatási intézményben 545 partnerszervezettel 48 szakon terveznek ilyen képzést - közölte. Jelezte ugyanakkor, hogy a köznevelés rendszerében tapasztalhatók anomáliák. A leggyakrabban említett gondok közé sorolta a tanulói óraszám és a tananyag csökkentését, a pedagógusok óraszámának mérséklését, az intézmények önálló gazdálkodása körüli kérdéskört, a pedagógusminősítési rendszer hibáit. Úgy vélte, a gondok megoldhatók, de mivel az oktatási rendszer statikusabb, mint a vállalati, több időre és türelemre van szükség.
Beszámolt arról, hogy több kapcsolódó projektet is kidolgoztak a kiemelt fejlesztési területekhez. Példaként említette, hogy a pedagógusképzés, továbbképzés, szakmai támogatás során az egyetemek és köznevelési intézmények kapcsolata közvetlen lesz és erősödni fog. A tartalom és a módszertan mérési, értékelési rendszere átalakul, átdolgozzák a Nemzeti Alaptantervet (NAT), a kerettanterveket. A fenntartói környezet is változik, egyértelmű és stabil irányítói, szolgáltatói viszony alakul ki a fenntartó és a nagyobb önállósággal rendelkező iskolák között. A célkitűzés az, hogy a tanulók magas szintű képzését szolgáló optimális struktúra, valamint magas minőségű infrastruktúra alakuljon ki az iskolákban - szögezte le.
Palkovics László elmondta, hogy meghirdették az új Nemzeti Kiválóság Programot, amelyet nemzeti forrásból finanszíroznak, az idén mintegy 2,2 milliárd forint jut a végrehajtására. A támogatotti körbe sorolták az alap- és mesterszakos hallgatókat, a doktori képzésben részt vevőket, a doktorjelölteket és a fiatal (40 év alatti) oktató-kutatókat.
(MTI)
