A külhoni magyarság iránt viselt közös felelősséget hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere éves meghallgatásán kedden az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén.
Balog Zoltán kiemelte: az egyes szakmai területeken egységes Kárpát-medencei stratégiában gondolkodnak, és azt szeretnék, ha a szakpolitikai döntéseknél a nemzetpolitikai szempontok is megjelennének.
A miniszter beszámolt a kárpátaljai magyarság megsegítését célzó intézkedésekről, mint kiemelte: olyan válsághelyzetről van szó, amely napi reagálást igényel a magyar kormány részéről.
A humanitárius segítségnyújtásban első számú szövetségesként az egyházakat, és azok szeretetszolgálatait, segélyszervezeteit jelölte meg.
Ukrajna számára szeretnék világossá tenni, hogy a kárpátaljai magyarok helyben maradása és megerősödése elemi érdek Magyarország számára, ahogy az is, hogy Ukrajnában kialakítsák a nem magyar kulturális hátterű népcsoportokban is a magyarbarát szemléletet - mondta. Hozzátette: a magyar-ruszin és a magyar-ukrán együttműködés erősítése nagyon fontos cél.
Ennek szimbolikus jeleként egy 100 milliós adomány fele a Kárpátokon túli régiókba, másik fele Kárpátaljára került.
Kép letöltése
Egy éven át, havi támogatást nyújtanak továbbá ötszáz kárpátaljai családnak, főként olyanoknak, amelyek családfő nélkül maradtak. A háborús helyzetre tekintettel a magyar állam az összes, magyarul tanító pedagógus fizetését átvállalta, és a teljes óvodai étkeztetés költségét is a magyar gyermekek estében, utóbbi 116 millió forint. Szólt még az egyházi személyek bérkiegészítéséről, ami idén ötven millió forint volt, jövőre ezt szeretnék megduplázni. A művészeti és egészségügyi támogatás 137 millió forintot tesz ki. Kitért arra is, hogy cél: minden kárpátaljai magyar 8-14 év közötti gyermek legalább egy heten Magyarországon táborozhasson. 3500 gyermek táboroztatását vállalták, ez áthúzódik jövő évre is - jelezte, hozzátéve: a kárpátaljai gyerekek anyaországi társaikkal töltenek el egy hetet.
Balog Zoltán beszámolt a Kárpát-medencei ösztöndíjprogram januári elindításáról is, amelynek közel 400 milliós forrását kihelyezik 11 külhoni, magyar felsőoktatást folytató intézményhez, és ők maguk bonyolítják majd azt. Szeretnék segíteni a professzorok cseréjét is, ha valaki vállalja az akkreditációt segítendő a külhoni oktatást, megmarad itthoni státusza is és magyarországi fizetését is megkapja. Februártól 25-30 fő kiküldését tervezik, és kiegészítendő a kezdeményezést professzori lakásprogram is indulhat.
Megemlítette azt is, hogy jelentősen nőtt az egyházi támogatás, amely az elmúlt öt évben elérte a 4,5 milliárd forintot.
A kérdések során Szabolcs Attila (Fidesz) az egészségügyi ellátásokkal összefüggésben azok egyszerűsítését vetette fel a külhoni magyarok számára.
Pánczél Károly (Fidesz) a bizottság elnöke úgy fogalmazott: a nemzetpolitika ma példaértékű, és fő cél a magyarság megmaradása, hogy gyarapodhasson a szülőföldjén. A 2010-ig tartó időszakot jégkorszakként jellemezte, az azóta eltelt éveket pedig kegyelmi időszakként. Egyetértett azzal, a kárpátaljai válság elhúzódásával kell számolni, és, hogy szükség van a magyarországi támogatásokra. Kitért arra, hogy a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program költségvetési támogatása jövőre 2 milliárd forintra nő, cél a ciklus végére a 3 milliárdos keret.
Szávay István (Jobbik) örömét fejezte ki az egységes felsőoktatási térrel, az ösztöndíj-programmal összefüggésben. Jó példa az egységes magyar felsőoktatási tájékoztató is - mondta.
Feltette ugyanakkor a kérdést, tervezik-e a hallgatói támogatások emelését, a 2800 forintot ugyanis megalázóan alacsonynak tartotta. Érdeklődött a komáromi Selye János Egyetem akkreditációjáról és kitért arra is, hogy sokszor zavart okoz a külhoni érettségik beszámítása, majd szóvá tette a Határtalanul! program csúszásait.
Kép letöltése
Balog Zoltán válaszában azt mondta, a programnál valóban van késlekedés, de ígéretet tett arra, hogy ez jövőre nem fordul elő. Jelezte: a 2016-os felhívásokat már közzétették. Az egészségügy területén nehezebb a feladatuk, mint a felsőoktatásnál, hiszen jóval különbözőbb rendszerek működnek - mondta.
A Selye János Egyetemről elmondta: az eddigi szlovák kormányzati hozzáállás pozitív volt, most újabb megméretés előtt állnak. Tavasszal tervez egyeztetést szlovák kollégájával, reméli lesz előrelépés.
Az érettségi beszámításáról azt mondta, ha jelzik a problémát, mindig igyekeznek megoldani.
Az oktatási-nevelési támogatásoknál kérdésként vetette fel, hogy jó-e, ha alanyi jogon jár, vagy érdemes programokhoz kötni.
Kérdésre jelezte: a tárcájánál lévő, a terület támogatását célzó források csaknem 5 milliárd forintot tesznek ki.
(MTI)
