A közös történelmi és kulturális gyökerek is kellenek ahhoz, hogy ilyen sikeres legyen a német-magyar együttműködés - mondta az emberi erőforrások minisztere a német-magyar baráti szerződés aláírásának huszonötödik évfordulóján rendezett budapesti rendezvényen, utalva arra, hogy Németország az ország legfontosabb gazdasági partnere és a legnagyobb külföldi befektető.
Balog Zoltán közölte, ez egy "prosperáló kapcsolat két egymást megértő nép között". Hangsúlyozta, korunk egyik nagy kérdése az, hogy milyen szerepet vállal Európa és az Európai Unió a világméretű problémák megoldásában, és rendkívül fontos, hogy "Európa közös és saját válaszokat találjon".
A miniszter arra is kitért a Polgári Magyarországért Alapítvány, az Antall József Tudásközpont és a Konrad-Adenauer-Stiftung közös rendezvényén, hogy a Magyarország déli határán épített kerítés nem elsősorban az országot, hanem a schengeni övezetet, benne Németországot is védi.
A múltból kell megérteni a jövőt - jelentette ki Balog Zoltán, kiemelve, hogy a két nép sorsa sok tekintetben fonódott össze. Beszédében a miniszter erős német-magyar barátságot kívánt.
Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletvezetője arról beszélt, hogy a történelmi kapcsolatok újraéledhettek a hidegháború megszűnésével, "az európai érték- és érdekközösség talaján állva". Manfred Emmes, a budapesti német nagykövetség követe pedig azt hangsúlyozta, hogy miként most, úgy negyedszázada is az egységes Európa állt a középpontban, hozzátéve, "Magyarország nélkül Európa torzó maradt volna".
Györkös Péter berlini magyar nagykövet megemlítette: az 1990-es évek elején "Magyarországon a német egység támogatottsága sokkal nagyobb volt, mint magában Németországban", hiszen itt teljes konszenzus volt arról, hogy Európa csak akkor lehet egységes, ha Magyarország szuverénné válik, a két német állam pedig egyesül.
A rendezvény részeként tartott pódiumbeszélgetésen Arnold Vaatz, a német szövetségi parlament CDU/CSU-frakciójának helyettes vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy tudomásul kell venni a realitásokat. Köztük azt is, hogy az unió éles helyzetben van, komoly választói csoportok fordulnak el az elittől és keresnek másokat képviselőjüknek. A kérdés az, hogy sikerül-e ezeket a tömegeket ismét megszólítani, illetve hogy ennek a folyamatnak milyen következményei lesznek - tette hozzá.
Tobias Zech, a Bundestag gazdasági együttműködésért és fejlesztésért felelős bizottságának tagja - utalva arra, hogy az unió és előzményei a kontinens leghosszabb háborúmentes időszakát garantálták - kijelentette, "közös válasz kell, hogy mit jelent Európa, és ezt kell élettel megtölteni". Ehhez működővé kell tenni azt a mindennapi együttműködést az elmúlt egy-másfél év után, amikor ez nem sikerült - mondta.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke, a parlament magyar-német baráti tagozatának alelnöke sikertörténetnek nevezte a megállapodás megkötése óta eltelt huszonöt évet, ha nem jöttek is olyan gyorsan az eredmények, mint azt akkor sokan várták. Fontosnak nevezte, hogy az EU polgárai kettős - nemzeti és uniós - identitással élhessenek. Ha Európát egyben szeretnénk tartani, akkor toleranciát kell tanúsítanunk - fogalmazott, megjegyezve, hogy ez nemegyszer hiányzik a német sajtóban.
Hiller István, a parlament alelnöke, az országgyűlés magyar-német baráti tagozatának tagja kitűnő politikai és diplomáciai teljesítménynek nevezte a baráti szerződést, amely nem csupán egy államközi megállapodás volt, hanem "egyfajta krédó arról hogy Magyarországnak mi a jövőképe az Európai unióban". Megjegyezte: napjainkban problémásabb az Európa-kép, mint negyedszázada, hiszen a remény képe mellett megjelentek a realitások. Kiemelte, "sikeresebb tagállamokkal lehet erősebb az Európai Unió, nem gyengébbekkel", megjegyezve, hogy az EU sosem fog úgy működni, mint az Egyesült Államok, amely nem is lehet példa Európa számára.
(MTI)