Ma Európában a legtöbbet a magyar gyerekek mozognak a mindennapos iskolai testnevelés bevezetésének köszönhetően - mondta Balog Zoltán az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális bizottsága négynapos budapesti ülésén.
Az emberi erőforrások minisztere azt mondta, Magyarország kiemelten kezeli a népegészségügyi programokat és azok megvalósítását, és a mindennapos testnevelés is ezt az ügyet szolgálja.
A miniszter rövid beszédében kiemelte a másik jelentős népegészségügyi stratégiát, a dohányzás visszaszorítása érdekében tett magyar lépéseket. Balog Zoltán úgy fogalmazott, büszkék vagyunk arra, hogy létrejött Budapesten a WHO szolgáltatási központja, és a regionális irodával közösen ez a központ nagyon komoly szerepet vállal a népegészségügyi program megvalósításában, az ezzel összefüggő prioritások meghatározásában.
A miniszter kitért a szektorok közötti együttműködésre is, mint mondta, Magyarországon egy minisztérium tartja kézben a kultúrát, az oktatást, az egészségügyet, a családügyet, a nemzetiségek ügyét és a sport felügyeletét.
Jelezte, a minisztérium a magyar költségvetés 60 százalékát fedi el azért, hogy legyen egy hatékony, átfogó platform a különböző területek között. "Ez egy olyan átfogó együttműködés, amelyre szükség van azért, hogy ne a lobbiérdekek határozzák meg a politikánkat" - tette hozzá. Az ágazatok közötti együttműködésre példaként a kora gyermekkori intervenciót és a roma integrációt említette a miniszter.
Balog Zoltán kiemelte, a legbüszkébbek mégis a mindennapos iskolai testnevelés bevezetésére lehetünk, aminek köszönhetően ma Európában a legtöbbet a magyar gyerekek mozognak.
Az emberi erőforrások minisztere szerint az ágazati együttműködés mellett kiemelkedően fontos a teljes élettartamot figyelembe vevő megközelítés és az ezt támogató biztos életkezdés. Hozzátette, erre épül a magyar demográfiai program.
Mary Elizabeth dán koronahercegnő, a WHO európai regionális bizottságának fővédnöke előadásában úgy fogalmazott, hogy 2020-ra egy sokkal jobb, méltányosabb és fenntartható egészségügyet kell a régióban mindenki számára és minden életkorban biztosítani.
Előadásában az anya- és gyermekvédelmet, az immunizáció ügyét és az antimikrobiális rezisztencia elleni harcot emelte ki, hiszen a gyermekhalandósági mutató az, amellyel mérni lehet egy adott ország egészségi állapotát.
Amíg ezeket a szakadékokat nem tudjuk áthidalni, addig a kitűzött célokat sem fogjuk tudni elérni - jegyezte meg. A dán koronahercegnő kiemelte a gyermekek védelmét a korai életszakaszukban, és ide sorolta a vakcinációt, ami - mint mondta - a legbiztonságosabb és leghatékonyabb küzdelem a különböző fertőző betegségek elleni küzdelemben.
Hozzátette, jó jel, hogy a régió országainak kétharmada megállította a rubeola és a kanyaró terjedését, azonban sok ország nem tette lehetővé a kellő átoltottságot, ezért az európai régióban minden tizedik gyermek nem kapja meg a kellő védelmet. Jelezte, az elmúlt évben 41 gyermek halt meg kanyaróban.
A másik nagy kihívásnak az antibiotikum-rezisztenciát jelölte meg Mary Elizabeth, aki azt mondta, sok országban még sokan nem értik az antibiotikumok helyes használatát. A dán koronahercegnő úgy fogalmazott, hogy a küzdelemhez egy erős WHO kell Európában és világszerte is.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója a konferenciát köszöntő beszédében kiemelte, az európai régióban élő 900 millió ember a sokféleség ellenére hasonló kihívásokkal néz szembe, különösen a nem fertőző betegségek terén.
A WHO főigazgatója beszédében gratulált Orbán Viktor miniszterelnöknek ahhoz a munkához, amelyeket az emberek egészségének megőrzése érdekében tett a magyar kormány. Ide sorolta a népegészségügyi termékadó (csipszadó) bevezetését és a dohánytermékek forgalmazásának szigorítását.
(MTI; kormany.hu)