Ma is szükség van a demokrácia népszerűsítésére - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn Budapesten, a Hanns Seidel Alapítvány budapesti irodája megnyitásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

A miniszter, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke úgy fogalmazott: miközben a magyarországi rendszerváltáskor hozott döntések alapkövein - a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az európai integráció - nem kívánnak változtatni, "újra és újra beszélnünk kell arról, hogy ezeken a kereteken belül milyen is az a politika és milyen az az élet, amely leginkább megfelel Európa népeinek".

Kép letöltéseFotó: EMMI

Szerinte a bajorországi székhelyű alapítvány munkájában a tradíció és az innováció olyan módon fonódik össze, ami példaértékű a magyaroknak. Balog Zoltán méltatta az alapítványnak a demokratikus átmenet során és az azóta eltelt években a politikai képzésben, az önkormányzati intézmények erősítésében és a belügyi szervek képzésében végzett tevékenységét.

Beszélt arról is, hogy nézete szerint a közép-európai politikusoknak újra és újra hangot kell adniuk országaik sajátos mondanivalójának Európában, és ezt a mondanivalót akkor tudják hitelesen megjeleníteni, ha a háttérben ott van a politikai kutatás és a politikai képzés.

Kép letöltéseFotó: EMMI

Az 1967-ben, Münchenben alapított, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) párthoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány "a demokrácia, a béke és a fejlődés szolgálatában" mottó alapján végzi tevékenységét Németországban és külföldön.

Programjaival a világ 60 országában van jelen. Ursula Männle, az alapítvány elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a magyarországi iroda fennállásának 25. évfordulója közel esik két másik negyed évszázados évfordulóhoz: tavaly novemberben volt 25 éve, hogy leomlott a berlini fal, és októberben lesz 25 éve Kelet- és Nyugat-Németország újraegyesítésének.

Magyarország mindkét eseményhez jelentős mértékben hozzájárult - hangsúlyozta az alapítvány elnöke. Az alapítvány a demokratizálódási folyamat elősegítésére, az akkori magyar kormány meghívására nyitott irodát Budapesten. Ursula Männle elmondta, hogy az alapítvány budapesti irodája az első közép- és kelet-európai irodaként nyílt meg, még az első szabad magyarországi választások előtt, 1990. március 1-jén.

Kép letöltéseFotó: EMMI

Első projekttevékenysége a parlamenti és az önkormányzati képviselőjelöltek és képviselők politikai képzése volt. Ursula Männle elmondta: a politikai képzésen túl feladatuknak tekintik a politikai párbeszéd segítését is, párthovatartozástól függetlenül. Munkájukban nagy hangsúlyt kap a magyar rendészeti szervek képzése is.

Az alapítvány elnöke kiemelte és külön méltatta azt is, hogy a magyar kormánnyal együttműködésben a romák helyzetének javítását célzó programokat is támogatnak. Az alapítvány által támogatott roma szakkollégiumok a sikeres programok "lemásolásával" , saját programok indításával "multiplikátorhatást" fejtenek ki - emelte ki.

Az ünnepségen, amelyen jelen volt Lieselore Cyrus német és Jean-Francois Paroz svájci nagykövet is, a Hanns Seidel Alapítvány egyik magyarországi projektpartnere, a Snétberger Zenei Tehetség Központ diákjai léptek fel.

(MTI)