A magyar kormány az idén a 2010-es szintnél 645 milliárd forinttal fordít többet oktatásra, így Magyarország az európai átlag felett, a GDP 4,9 százalékát költi az ágazatra - hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere kedden az Országgyűlés kulturális bizottsága előtti éves meghallgatásán.
Kásler Miklós beszámolójában kifejtette, az oktatási infrastruktúra fejlesztésére 323 milliárd forint áll rendelkezésre, aminek eredményeként jelenleg is több mint 800 intézményben zajlanak beruházások: 174 milliárd forint magyar állami forrásból tornatermek, tanuszodák épülnek, iskolákat újítanak, bővítenek, 149 milliárd forintos uniós keretből pedig többségében épületkorszerűsítési célok valósulnak meg.
A miniszter szólt arról is, hogy előrehaladott állapotban van az új Nemzeti alaptantervről szóló javaslat, amelynek elfogadását a kormány bármikor napirendjére tűzheti. A tervezethez - amelyet tavaly ősszel bocsátottak szakmai és társadalmi vitára - több mint ezer hozzászólás érkezett.
Ezúttal is fontos célnak nevezte a politikus a diákok nyelvismeretének javítását. Felidézte, a kabinet ennek érdekében a jövő évtől lehetővé teszi a 9. és 11. évfolyamos tanulóknak, hogy kétszer két hetet olyan országban töltsenek, amelynek nyelvét tanulják. A kormány erre a célra 34-35 milliárd forintot szán - tette hozzá.
Kiemelte továbbá, hogy a kabinet 11 milliárd forintos támogatásának köszönhetően a jövő évtől minden diák ingyenesen juthat tankönyvhöz, ami jelentősen csökkenti a családok kiadásait.
Kásler Miklós visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint csökkenne a pedagógusok száma. Tájékoztatása alapján míg 2010-ben 164 ezer tanár dolgozott, addig 2018-ban már 170 ezer. Kitért arra is: a pedagógusok bére 2013-hoz képest 50 százalékkal emelkedett, a fizetések pedig kiszámíthatóvá váltak az új életpályamodellnek köszönhetően, bár ez nem jelenti azt, hogy ne lenne helye további korrekciónak.
A tárcavezető hangsúlyozta, Magyarország a kulturális célú támogatások területén az Európai Unió éllovasának tekinthető, 2017-ben ugyanis a GDP 1,7 százalékát fordította a területre. A kulturális kiadások 2010 óta két és félszeresükre emelkedtek, az idei 453 milliárd forintról pedig jövőre már 578 milliárd forintra nőnek - mondta.
Kásler Miklós aláhúzta, a kormány rendkívül lényeges területként kezeli a kultúra finanszírozását, ami az ország gazdasági teljesítményének növekedéséhez is hozzájárulhat. Fontos eredményként említette a Magyarságkutató Intézet létrejöttét, céljaik között pedig kiemelte a Nyugati pályaudvar mögötti rozsdaövezetbe tervezett cirkuszművészeti központ kialakítását.
A miniszter a sport területét is alapvető fontosságúnak nevezte, mivel az hozzájárul az emberek egészségéhez, a betegségek és a túlsúly elkerüléséhez, emellett jellemfejlesztő hatása is van.
Európában egyedülállónak minősítette, hogy Magyarországon 1,2 millió gyermek sportol minden nap, a kormány célja pedig, hogy minden iskolában legyen sportolási lehetőség, továbbá minden járásban legyen egy uszoda.
A tárcavezető beszámolóját követően kormányoldalról Dunai Mónika (Fidesz) köszönetet mondott a miniszter idei munkájáért. Hoppál Péter (Fidesz) hangsúlyozta, a kormány a millennium óta nem látott mértékű kulturális infrastrukturális fejlesztésbe kezdett, a filmművészetben bevezetett új struktúra pedig a magyar film reneszánszát hozta el, ami világsikerekben mutatkozik meg. Frakciótársa, L. Simon László megjegyezte, a minisztérium 3,2 milliárd forintos kiegészítő támogatást biztosít a fővárosi színházaknak, ami több a korábbi években a társasági adón keresztül nyújtott forrásoknál.
Farkas Gergely (Jobbik) arról beszélt, hogy a minisztériumnak többet kellene tennie a fiatalok nyelvtanulásának segítéséért, valamint a külföldön munkát vállalók hazacsábításáért.
Gréczy Zsolt (DK) elmondta, továbbra is rossz konstrukciónak tartják az Emberi Erőforrások Minisztériumát, amely helyett önálló egészségügyi, népjóléti, kutatási és kulturális tárcákat szeretnének.
Szabó Szabolcs (független) úgy fogalmazott, a pedagógusok fizetésemelése "rég elinflálódott", ezért nagyon komoly bérproblémák vannak az ágazatban.
Hiller István (MSZP) szerint a kormánynak többet kellene költenie a diákok idegennyelv-tanulásának támogatására, a kéthetes külföldi tartózkodások pedig túl rövid időt jelentenek erre a célra.
(MTI)
