A német kancellár látogatásának egyik legfőbb üzenete az volt, hogy Magyarország geopolitikai helyzete, súlya nagyon felértékelődött Közép-Európában - jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A miniszter kiemelte: Angela Merkel köszönetet kívánt mondani Magyarországnak azért, amit 25 évvel ezelőtt a német egységért tett.
Másik fontos üzenetként a miniszter a gazdasági együttműködéssel kapcsolatos egyetértést emelte ki. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem létezhet a német gazdaság nélkül, ugyanakkor a német gazdasággal olyan egységet alkot, amely a kölcsönös előnyök alapján működik. A német autóipar a beszállítókkal együtt több tízezer munkahelyet jelent Magyarországon, amely az európai autóipar egyik központi területe. Mellettük számos más német cég ruház be hosszú távon. Rendkívül kedvező befektetői, vállalkozói, munkavállalói klíma alakult ki Magyarországon, amelyhez a magyar állam jelentős támogatást ad - mondta Balog Zoltán. „Az elmúlt években 85 millió euróval támogattuk a német cégeket annak érdekében, hogy magyarországi munkahelyeket hozzanak létre" - jelentette ki. A miniszter hozzátette: a gazdasági együttműködés nagyon jó alapot teremt a politikai kapcsolatokhoz, amit Merkel látogatása is tükrözött.
Németország tudatában van annak, hogy Magyarországot nem lehet kihagyni az ukrán válság, illetve az orosz-ukrán konfliktus megoldását célzó erőfeszítésekből. Itt összefonódik a politika és a gazdaság, amire Angela Merkelnek az a budapesti kijelentése utal, hogy egy nagy közös eurázsiai gazdasági térségben kell gondolkozni - közölte Balog Zoltán. Hozzátette: a két ország egyetért abban, hogy Oroszországot nem lehet kizárni az európai gazdaságból. „A kapcsolatokat a lehető legszorosabbra kell fűzni, egyébként nem leszünk versenyképesek a világ többi részével. Abban is egyetértettünk Angela Merkellel, hogy ennek érdekében rendezni kell a Krím orosz megszállásával kapcsolatban történteket. Ha ezt sikerül a diplomácia eszközeivel megoldani, akkor megnyílik a lehetőség, hogy újra elmélyítsük a gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal" - hangsúlyozta Balog Zoltán. Külpolitikai kérdésekben teljes volt a konszenzus - mondta, kiemelve: a német kancellár és a magyar kormányfő kizárta a fegyverszállítást Ukrajnának.
Az energiakérdésben volt némi nézetkülönbség, de Angela Merkel elismerte, ez a két ország különböző helyzetéből fakad. Teljes megértést tanúsított az iránt, hogy Magyarországnak vannak olyan energiaproblémái, amelyeket csak Oroszországgal tud rendezni - jelentette ki Balog Zoltán. "Ebben az évben lejár a szerződésünk Oroszországgal, ezért annak megújítása Magyarország létérdeke. A kancellár megértette, Magyarországnak szüksége van az együttműködésre az oroszokkal" - mondta. Hozzátette: az Oroszországgal szembeni szankciókat illetően egyetértés volt abban, hogy Európának egy hangon kell beszélnie, miközben a szankciópolitika senkinek nem érdeke.
A sajtóértekezleten elhangzott, a német sajtó által „felkapott" kancellári bírálatokkal kapcsolatban a miniszter emlékeztetett: Angela Merkel azt mondta, hogy liberális, konzervatív és keresztényszociális gyökerei is vannak a német kereszténydemokráciának, Orbán Viktor pedig arról beszélt, hogy egy demokrácia nem szükségszerűen liberális. Ki kell mondani, hogy valójában mindez szómágia. Magyarországon ugyanis mást jelent a liberális jelző, mint Németországban, ahol mindenekelőtt szabadságpárti értelemben használják. „Azt a liberalizmust, ami Németországra jellemző, ne keverjük össze azzal, amit számunkra a liberálisok hoztak" - fogalmazott a miniszter, példaként „az IMF-függőséget, a totális eladósodást és a munkanélküliséget" említve. Angela Merkel korábbi koalíciós partnere az a liberális FDP volt, amelynek legnagyobb 20. századi alakja Otto Lambsdorff gróf volt, aki iránt Orbán Viktor rendkívüli tiszteletet érzett - jelentette ki Balog Zoltán.
„A magyar miniszterelnök által megfogalmazott illiberális kifejezés nem azt jelenti, hogy antiliberális" - tette hozzá a miniszter, aki szerint a nyugati világra jellemző egy olyan kizárólagosságra való törekvés, hogy a demokrácia csak liberális lehet. „Mi pedig azt mondjuk, hogy a demokrácia akkor is lehet demokrácia, ha kereszténydemokrácia, vagy nemzeti érzelmű, ugyanakkor lehetnek liberális vonásai is, de nélkülözheti is azokat" - jelentette ki Balog Zoltán.
A civil szervezetekkel, illetve a sajtószabadsággal kapcsolatban a német kancellár tájékozódni akart - mondta, idézve Orbán Viktor kijelentését, hogy „mi nem a civil szervezetek ellen vagyunk". Utalt arra is, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a civil szervezetek bevétele és alkalmazottaik száma, így „Magyarországon a civil szektor virágzik". A törvények által előírt átlátható finanszírozás mindenkire vonatkozik. Angela Merkel megértette ezt - jelentette ki Balog Zoltán.
A miniszter jogosnak nevezte egyes magyarországi német cégeknek azt a felvetését, hogy hatékonyabb egyeztetésre van szükség a gazdaságpolitikai intézkedéseket megelőzően. „Nagyon fontosnak tartom, hogy ne rontsuk el azt a vállalkozói klímát, amely a német befektetők körül alakult ki" - jelentette ki. Hangsúlyozta: számos komoly, új német befektetésről tárgyalnak. A miniszter emlékeztetett: Angela Merkel másodszor látogatott el a német támogatással működő Andrássy egyetemre, amely az egyetlen német nyelvű egyetem német nyelvterületen kívül. „Németországban valósággal úgy tekintenek az egyetemre, mint egy koronaékszerre" - jelentette ki Balog Zoltán.
(MTI)
