Magyarországnak Helmut Kohlhoz hasonló barátokra van szüksége, olyan politikusokra, akik nem csak 1990-ben, hanem most is egyszerre Magyarország és Európa barátai – mondta az emberierőforrás-miniszter a 85 éves volt német kancellár tiszteletére szervezett keddi budapesti konferencián.
Balog Zoltán a XX. Század Intézet és a Konrad Adenauer Stiftung által szervezett nemzetközi konferencián, a Pesti Vigadóban Angela Merkel kancellár szavaival jellemezte Helmut Kohlt, aki „először bizalmat épített, aztán cselekedett”.
Nyugat-Európában „divat volt nem szeretni a német egységet”, Moszkva, London, Párizs és Róma bizonyos visszafogottsággal kezelte ezt a kérdést, Helmuth Kohlnak mégis sikerült leküzdenie az ellenállást - fogalmazott.
A miniszter - tapsot kiváltva a jelenlévőkből - megjegyezte azt is, hogy talán a magyaroknak sem ártana ugyancsak előbb bizalmat ébreszteni, és csak utána cselekedni.
Balog Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyes emberek szerepe nem elhanyagolható a történelmi folyamatok alakításában, erre Helmuth Kohl jó példa, aki felismerte a megfelelő pillanatot.
A német egység megteremtése azért is volt fontos a magyaroknak, mert a kommunizmus végét jelentette, hiszen - fogalmazott - „a kommunizmus fennállásának a garanciája volt, hogy Németország két darabban legyen”. A fal nemcsak a két Németországot választotta el, hanem a szabad világot is a rab világtól – fűzte hozzá.
A miniszter szerint „akik nem akarták, akik nem értették, akik kockázatnak tartották a német egységet (…), azok valójában (…) nem tudtak, és nem tudnak mit kezdeni a rendszerváltoztatás és a posztkommunizmus jelenségével és veszélyeivel”.
Balog Zoltán arról is beszélt, hogy Nyugat-Európában ma úgy tekintenek a kommunizmusra mint rövid epizódra az európai történelemben, amelyen már sikerült túljutni, miközben sokszor még tovább él a fejekben, a mentalitásban.
A miniszter szerint a kommunizmus örökségével ugyanúgy szembe kell fordulni, mint a nácizmus örökségével, és ezt Németországban tudják a legjobban.
Magyarország a keresztény kultúrában, a keresztény identitásban látja nemcsak a túlélés, hanem a gyarapodás zálogát is - fejtette ki Balog Zoltán. Azt mondta, számunkra továbbra is érvényes a Robert Schuman-i gondolat, amely szerint az európai demokrácia vagy keresztény lesz, vagy pedig nem lesz.
(MTI)
