Meg kellene reformálni Európa vitakultúráját és döntéshozási technikáit, hogy minden polgár az Európai Unió (EU) egyenrangú tagjának érezhesse magát, és ebben a 16. századi reformátorok jó példát mutatnak nekünk - mondta Balog Zoltán csütörtökön telefonon az MTI-nek.
Az emberi erőforrások minisztere a reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából szervezett wittenbergi magyar napok megnyitója után arról beszélt: a reformáció által elterjesztett, kölcsönösségen és egyenrangúságon alapuló vitakultúrára volna ma is szükség ahhoz, hogy "jó szívvel lehessünk az EU tagjai".
Balog Zoltán rámutatott: a reformációval szélesedett ki, vált populárissá az a vitakultúra, amely korábban csak egy szűk elité lehetett. Hozzátette: a reformáció hozta el azt az egyházi gyakorlatot is, hogy a presbitériumban egymás mellett ülő nemes embernek és jobbágynak egyaránt egy szavazati joga volt, ezért meg kellett vitatniuk az ügyeket, mielőtt döntöttek.
A miniszter szólt arról: a 16. században néhány évtized alatt több mint 1000 magyar diák tanult a wittenbergi egyetemen, és ők voltak az egyetlen nemzeti csoport, amelynek saját szervezete és zászlója is volt. "Igazi szép vándorlás volt ez Európán belül Keletről Nyugatra, majd vissza Keletre". A magyar diákok Wittenbergben megtanulták a legfontosabb szellemi, lelki dolgokat, azután hazavitték mindazt, amit a városban kaptak.
A tárcavezető hozzátette: ma úgy tűnik, mintha "mi Magyarországon erősebben ragaszkodnánk ahhoz", ami "Európát életben tartotta, gazdagította, megújította, mint nyugat-európai testvéreink". Felidézte: néhány éve Sepsiszentgyörgyön állítottak szobrot Kálvin Jánosnak, annak az embernek, akit Nyugaton már szinte elfelejtettek, idén Budapesten készül Luther-szobor, és folyamatosan adják ki műveinek újrafordítását is. Mindez "jelzi, hogy nekünk ez az örökség mennyire fontos" - fogalmazott Balog Zoltán.
A miniszter elmondta azt is, hogy csütörtök délután találkozott Reiner Haseloffal, Németország Szász-Anhalt tartományának miniszterelnökével, aki elmondása szerint szeretné, ha a reformáció évében a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogatna Wittenbergbe.
A wittenbergi magyar napok vasárnapig tart. A program részeként szombaton helyezik el az egykor a wittenbergi egyetemen tanuló Dévai Bíró Mátyás, az első magyar reformátor, Sylveszter János humanista, az első teljes, magyar nyelvű Újszövetség készítője, valamint Stöckel Lénárt felső-magyarországi reformátor emléktábláját a városban. A programok között szerepel mások mellett teológiai konferencia, Fassang László Liszt Ferenc-díjas orgonaművész koncertje, evangélikus iskolák bemutatkozása, lesz továbbá városnézés, népzenei koncert és sörbemutató. Szombat este a magyar állam ünnepélyes fogadásán Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Reiner Haseloff, Trócsányi László igazságügyi miniszter és Heinrich Bedform-Strom, a Német Protestáns Egyházak elnöke mond köszöntőt. A programsorozat záróeseménye a vasárnap délelőtti kétnyelvű istentisztelet lesz, amelyen Fabiny Tamás evangélikus püspök hirdet igét.
A reformáció emlékévében szerte a világon és Magyarországon is arra emlékeznek, hogy Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus 1517. október 31-én függesztette ki az egyházi megújulást követelő 95 tézisét a wittenbergi vártemplom kapujára. Ettől a naptól számítjuk a reformáció kezdetét.
(MTI)
