Minden harmadik gyermeket elérnek az egyházak ma Magyarországon a köznevelési rendszeren keresztül - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a hit- és erkölcstanoktatásról tartott konferencián Budapesten.
Balog Zoltán ismertette: ma Magyarországon a köznevelés rendszerében, állami fenntartású iskolában 206 ezer gyerek tanul hit- és erkölcstant.
A felmenő rendszerben bevezetett kötelező hit- és erkölcstanoktatás 2016-ban lesz teljes mind a nyolc évfolyamon, így jövőre várhatóan 260-270 ezer gyerek tanul majd hit- és erkölcstant.
További 123 ezer általános iskolás korú gyermek tanul egyházi fenntartású iskolában. Az állami köznevelési rendszeren keresztül tehát több gyermeket érnek el az egyházak, mint az egyházi iskolákban - hangsúlyozta a miniszter.
Balog Zoltán szólt arról is, hogy a hit- és erkölcstanoktatásban a tartalomért az egyházak felelnek, az eszközökért azonban elsősorban az állam. "A mi feladatunk teret nyitni, és biztosítani az oktatás kereteit" - mondta, példaként említve az tantermeket, a tanárok fizetésének kiegészítését, illetve a tankönyvek vásárlását. További célként beszélt arról, szeretnék, ha a "hittantanári állás önálló egzisztencia tudna lenni".
A hit- és erkölcstant, illetve az etikaoktatást választók aránya 50-50 százalék körül van. Míg 2013-ban a diákok 44,7 százaléka jelentkezett hit- és erkölcstanoktatásra, addig az idei tanévben beíratott elsősök aránya már 48,6 százalék - ismertette a miniszter.
Ugyanakkor "kell, hogy legyen és van is jó értelemben vett verseny" az etika és a hit- és erkölcstan oktatása között, ez pedig folyamatos módszertani megújulásra készteti a hitoktatást is - tette hozzá.
Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár elmondta: a köznevelési rendszer intézményeinek csaknem 76 százaléka van állami és önkormányzati tulajdonban, 12,5 százalék egyházi fenntartású, 11 százalék pedig alapítványi vagy magánkézben van. Az egyházi fenntartású iskolák felekezeti megoszlása a következő: 6,5 százalék katolikus, 3 százalék református, csaknem 1 százalék evangélikus, a többit pedig más egyházak tartják fenn - ismertette az államtitkár, hozzátéve, hogy 2010 óta megkétszereződött az egyházi jelenlét a köznevelésben.
Az államtitkár kitért arra is, hogy - bár korábban tartottak ettől - a kötelező hit- és erkölcstanoktatás bevezetése nem csökkentette jelentősen a fakultatív hittanra járók számát. 2012-ben, amikor még nem volt kötelező a hit- és erkölcstan, 450 ezer gyermek járt fakultatív hittanra, jelenleg 350 ezer gyermek.
(MTI)