Ma sem mondhatunk le az igazságról és az igazi emberi jogokról, különösen egy olyan viharnak az előestéjén, amely megrázhatja egész Európát és benne a közép-európai térséget - mondta az emberi erőforrások minisztere csütörtök este, amikor - Mádl Dalmával, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök özvegyével közösen - átadta a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) díját a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítványnak.
Balog Zoltán arról beszélt, hogy a jog és a tisztelet, a kegyelet és a megértés szándékával kell a térségben élőknek a közös múltjuk felé fordulni, rendezni végre közös dolgaikat, hogy megtalálják az egymáshoz vezető utakat és boldogulásukat.
A miniszter, a PMA kuratóriumának elnöke közölte, az idei díjat a délvidéki magyarság érdekében végzett munkáért, az ottani magyarokat sújtó tragikus események feltárásáért, a kivégzettek rehabilitálásának elősegítéséért, kegyeleti feladatok ellátásáért, emlékhelyek létrehozásáért és a valódi történelem megismertetéséért kapta a Keskenyúton alapítvány.
Balog Zoltán felidézte a korábbi díjazottakat, köztük az elsőt, Mádl Dalmát, valamint Kovács Ákost. Az énekesre utalva azt mondta: "úgy látjuk, ma is lehet még nézeteiért üldözni magyar embereket és művészeket Magyarországon; még ha ezt egy multinacionális cég teszi, ez akkor sem helyes".
A díjazott alapítvány tevékenységét Kövér László, az Országgyűlés elnöke méltatta. A házelnök úgy fogalmazott: "az emberi gyűlöletnek a mindig veszedelmekbe torkolló széles útjain elkövetett bűnök csak az emberi szeretet keskeny útjain nyerhetnek jóvátételt". A bűn ugyanis nem akkor teljesedik be, amikor elkövetik, hanem amikor elfelejtik. Ez az oka annak, hogy a bűnös felejteni, az áldozat pedig emlékezni akar - tette hozzá.
Kövér László egy délvidéki család generációinak történetén keresztül mutatta be a magyar történelmet, benne a délvidéki vérengzést, valamint az egyik leszármazott - a kitüntetést átvevő Cseresnyésné Kiss Magdolna - kitartó munkáját azért, hogy a hetven évvel korábbi tragédia ne merüljön feledésbe.
Emlékeztetett, hogy miután a szerb kormány 2014-ben megsemmisítette a délvidéki magyarságot erkölcsileg és jogilag is sújtó kollektív bűnösség vádját, a két ország között őszinte megbékélési folyamat vette kezdetét. Hozzátette: ehhez szükség volt a magyar igazságban bízók szelíd és konok hitére.
Cseresnyésné Kiss Magdolna, a díjazott alapítvány kuratóriumi elnöke megköszönve az elismerést arról beszélt, hogy az "1945-ös délvidéki magyarirtás" még mindig nem szerves része a magyar történelemoktatásnak.
Azt is mondta, ez az elismerés azt bizonyítja számára, hogy a polgári, keresztény és erős Magyarországnak ma már van ereje együtt látni az elszakított területeken végigsöprő kommunista népirtás áldozatait.
A PMA 2005-ben hozta létre az életműdíjnak is tekinthető Polgári Magyarországért Díjat. Az alapítvány minden évben egy olyan közösségnek vagy személynek adományozza az elismerést, amely, aki tudományos, közéleti, művészeti, karitatív tevékenységével maradandó szellemi, emberi értékeket hozott létre, ezáltal Magyarországot, a magyarságot, annak valamely közösségét gazdagította, megerősödését az európai közösségen belül hitelesen, szakszerűen és hatásosan elősegítette, és tevékenysége jól jellemzi a polgári-keresztény-nemzeti értékközösséget.
A Polgári Magyarországért Díjat korábban Mádl Dalma (2005), Schmidt Mária, F. Kovács Attila és Kovács Ákos (2006), Ékes Ilona és Gaudi-Nagy Tamás (2007), Kopp Mária és Skrabski Árpád (2008), Lezsák Sándor (2009), Wilfried Martens (2010), Duray Miklós (2011), a Békemenet (2012), Füsi Csaba és Miletics Andrea, Szilvágyi Gergely, a kárpátaljai Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltók (2013), valamint a Konrad Adenauer Alapítvány (2014) kapták. A díjazottak az elismerő oklevél mellé egy bronzplakettet, továbbá nettó 3 millió forintot kapnak.
A Dunamelléki Református Egyházkerület budapesti, Ráday utcai székházában tartott csütörtöki rendezvény egyben évzáró ünnepség is volt, amelyen Gulyás Gergely, a PMA főigazgatója beszámolt az alapítvány elmúlt évi tevékenységéről.
(MTI)
