Számos barátja, tisztelője köszöntötte nyolcvanadik születésnapja alkalmából Makkai Ádám Kossuth-díjas költőt, nyelvészt kedd este a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM).
Személyében egy magyar ember "az amerikaiaknak, az angoloknak többet mondott el a saját nyelvükről, mint amit ők valaha is tudtak, és a miénkről is" - méltatta az ünnepeltet az emberi erőforrások minisztere.
Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy Makkai Ádám családjában is felbukkant a "menni vagy maradni" kérdése, a költő azonban ezt a dilemmát úgy oldotta fel, hogy tavaly hazaköltözött az Egyesült Államokból. Nem azért, mintha külföldön nem értenék, hanem mert itt van a forrás - hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: "az jön haza, aki nem is ment el soha igazán, aki magában őrizte a hazát".
E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója többek között mint költőt, nyelvészt, műfordítót, antológiaszerkesztőt méltatta Makkai Ádámot, aki Határ Győző róla mondott szavai szerint igazi szimultán szellem. Gazdag életművéből a kétkötetes, angol nyelvű magyar költészeti antológiája olyan irodalmi, "hazafias tett", amelyre talán csak a külföldre szakadtak voltak képesek - emelte ki a főigazgató, hozzátéve: a Makkai Ádám által szerkesztett gyűjtemény az Ómagyar Mária-siralomtól a kortárs Orbán János Dénesig tekinti át a magyar költészetet. E. Csorba Csilla hangsúlyozta: az ünnepelt irodalmi munkássága mellett kiváló nyelvész is, aki 42 éven át tanított és tartott előadásokat a világ számos egyetemén.
Mezey Katalin Kossuth-díjas költő a Magyar Írószövetség nevében köszöntötte Makkai Ádámot "visszatérése alkalmából a magyar irodalomba". Nagy öröm lenne, ha gazdag életműve legalább olyan ismertté válna a magyar közönség számára, amekkora gesztussal ő segített a magyar irodalmat ismertté tenni külföldön - fogalmazott.
Jókai Anna Kossuth-nagydíjas író különleges és fontos eseménynek nevezte Makkai Ádám köszöntését. Személyes emlékeit felidézve elmondta, hogy 1956 nyarán kisgyermekes, írói álmokat dédelgető édesanyaként találkozott Makkai Ádámmal egy felolvasóesten, ahol egy "verskezdeménye" az élénk szemű fiatalember tetszését is elnyerte. Barátságuk több évtizedre megszakadt, és csak jóval később teljesedett ki, immár Makkai Ádám feleségével, a szintén író Arany Ágnessel is - jegyezte meg. Nem az a baj, ha elmennek Magyarországról a tehetséges emberek, hanem az, ha nem jönnek vissza - mutatott rá Jókai Anna, hozzátéve: nemhiába volt Makkai Ádám édesanyja Ignácz Rózsa, a nagyszerű író, akinek teljes életműve még ma sem ismerhető. Ignácz Rózsa 1956-ban elengedte fiát, aki külföldön óriási pályát futott be, minden műfajban egyfajta magasabb szellemi szolgálatot vállalva - méltatta az ünnepeltet Jókai Anna.
Pomogáts Béla Széchenyi-díjas irodalomtörténész az 1956-os forradalom napjaiban találkozott először Makkai Ádámmal, aki szavai szerint egyik jeles tagja annak az egyre fogyatkozó magyar irodalmi generációnak, amelyet ötvenhatos nemzedéknek lehet nevezni. Mint elárulta, később egy társaságba járt Ignácz Rózsával, tőle hallhatott rendszeresen Amerikában élő fiáról, akivel a nyolcvanas években találkoztak ismét. "Most Ádám valóban hazajött" - mondta el Pomogáts Béla.
Makkai Ádám 1935. december 16-án született Budapesten, egyetemi tanulmányait az ELTE-n kezdte, majd 1956 után az Egyesült Államokban, a Harvardon és a Yale-n folytatta. 1956 óta az Egyesült Államokban élt. 1958 és 1960 között a hawaii, 1963-abn és 1964-ben a Kuala Lumpur-i, 1965 és 1974 között pedig több amerikai egyetemen tanított. 1969-től 2004-ig az illinois-i egyetem rendkívüli professzora, közben 1988-tól 2002-ig a hongkongi baptista főiskola nyelvészeti tanára. 1974-ben megalapította az amerikai nyelvészszövetséget, amelynek azóta ügyvezető és kiadóbizottsági elnöke. A Forum Linguisticum című szakfolyóirat alapítója, kultúrtörténeti jelentőségű munkája az angol nyelvű magyar költői antológia szerkesztése. Metafizikába hajló, ironikus verseket írt.
Kötetei többek között a Szomj és ecset (1966), a K=13 (1970), a Jupiter szeme (1991), az Úristen! Engedj meghalni! (2002), Az erő (2003) és a Jézus és a démonok imája (2005). Budapesten 2002-ben mutatták be A legszebb ezer vers költészetünk nyolc évszázadából című, ezer oldalas versantológiáját, amelyben a költők rövid életrajza is megtalálható. Makkai Ádámot 2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a magyar költészetet világszerte népszerűsítő műfordítói munkásságáért, rendkívüli formakultúrájú és páratlan nyelvi leleménnyel megírt költeményeiért, életpályája elismeréseként.
(MTI)
