Párbeszédre van szükség az iszlámmal, és ehhez partnerek kellenek - hangsúlyozta az iszlám vallás magyarországi elismerését kimondó törvény hatályba lépésének századik évfordulója alkalmából, szerdán Budapesten rendezett konferencián az emberi erőforrások minisztere.
"Háborúban állunk, de nem az iszlámmal mint istenélménnyel, nem az iszlámmal mint kultúrával vagy mint közösséggel; háborúban állunk" azokkal, akik az iszlámra hivatkozva, az iszlám közösségből erőt szervezve és erőt lopva, félelemben akarják tartani, mindörökre meg akarják változtatni, el akarják foglalni Európát - fogalmazott Balog Zoltán.
Hangsúlyozta: az iszlám világnak és a magát védő Nyugatnak is fel kell lépnie a terrorral szemben. "A nyitottság és az önvédelem, az identitás és a kommunikáció egymás szövetségesei kell, hogy legyenek a 21. században" - mondta a miniszter.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézete által szervezett kétnapos konferencia megnyitóján Balog Zoltán arról beszélt: Európának és benne Magyarországnak meg kell tudnia védeni magát minden fenyegetéssel szemben, amihez belső és fizikai erőre is szükség van.
A miniszter régi törvényként említette: "akinek elég erős az identitása, annak nem kell aggódnia saját lelkéért, kultúrájáért, az tudja, hogy a legfontosabb dolog adott a jövő megnyeréséhez: tudja, hogy ő kicsoda és biztos ebben".
Európának képesnek kell lennie, hogy a mindennapi életben megőrizze, újra használatba vegye, illetve ha kell, újra felfedezze, újra megalkossa saját maga identitását, ami a saját értékeiből nőhet ki - fogalmazott, megjegyezve: meg kell ismerni a mindinkább a kontinens hétköznapjaihoz tartozó iszlámot.
Mint mondta, az iszlám léte és fejlődése tükör Európa számára, amivel kell és érdemes szembesülni, "láthatjuk benne alapvető másságát, önnön erényeit és gyengeségeit, de láthatjuk a polarizálódó nyugati társadalmakkal szemben a család, a közösség, a hit és az elkötelezettség erényét".
"Európa ma gyenge és gazdag, lusta és elkényelmesedett, intellektuálisan éppen úgy, mint politikai és gazdasági értelemben" - jelentette ki Balog Zoltán, az elmúlt évtized eseményei alapján arról beszélve: Európa vezetői rendre a könnyebb és a kényelmesebb, de "percmegoldásokat" választották.
Fodor Pál, az ELTE Történettudományi Kutatóintézetének vezetője a tanácskozáson a felekezet száz évvel ezelőtti elismeréséről szólva arról beszélt: a 19. században a gyökereit kereső magyarság "teljes lélekkel fordult a Kelet felé", de közelítette a muzulmánokhoz, elsősorban a törökökhöz az 1948-49-es szabadságharc menekültjeinek befogadása, majd a közös ellenfél, Oroszország elleni fellépés, majd az első világháborús szövetség és fegyverbarátság is.
(MTI)
