A mai napon a Népszavában megjelent, „Kásler ezzel a csomaggal készül a kormány elé” c. cikk megtévesztő, hamis információkat tartalmaz. Mindenki látja, hogy az egészségügyben elindult egy olyan folyamat, amely a minőségi betegállás érdekében nagyobb centrumok létrehozására, megerősítésére törekszik.
Az egészségügyben tett pozitív intézkedések, az ágazat megerősödése nem áll érdekében egyes politikai és anyagi érdekveszteségű, kormányellenes egészségügyi lobbi tagjainak, akik hamis információkkal akarják megzavarni a lakosságot. A balliberális kormányok legnagyobb bűne, hogy elűztek több ezer egészségügyi dolgozót a pályáról, nem gondoskodtak a szakemberek utánpótlásáról, megalázóan alacsony bérért dolgoztatták az orvosokat, ápolókat. A kormány elkötelezett a helyzet javításában: az ápoló- és orvoshiány csökkentéséért nagyon komoly kormányzati programok, ösztöndíjak, béremelések indultak, az Egészséges Budapest Program keretében a centrumokban fog koncentrálódni az érsebészeti betegellátás, ahol biztosíthatóvá válik a magas szintű technológiai háttér és a magas szakmai tudást igénylő szakembergárda.
A KSH adati szerint 2010 óta 60 százalékkal csökkent a külföldi munkavállalásra jelentkező orvosok száma, és 2015-höz képest 30 százalékkal csökkent a távozó ápolók száma is. A Magyarországon dolgozó orvosok száma 2010-ben 33.943 volt, 2017-ben 39.132, ami több mint 5000 fős növekedést jelent. A négy orvosi egyetem 2010-ben 1040 oklevelet adott ki, míg 2017-ben már 1521-et.
A várólisták hosszánál az ellenzék tudatosan összemossa a tervezett és a tényleges várakozási időket. A betegek számára a tényleges (átlagos) várakozási idők a mérvadóak, hiszen ezek az adatok azt mutatják meg, hogy az elmúlt időszakban átlagosan, egy adott beavatkozás tekintetében mennyit kellett várni. Ezek az adatok mindenki számára nyilvánosak és hozzáférhetőek. 2012 júliusától 2018 végéig a Kormány mintegy 26 Mrd Ft többletforrást biztosított a legrégebben várakozó betegek ellátására, a leghosszabb várakozási idővel rendelkező szolgáltatók számára. A program 2019-ben is folytatódik 6 Mrd Ft-os keret biztosításával. A rendszer indulásakor a várólistákon mintegy 70.170-en szerepeltek, ezzel szemben 2018 végén ez a szám 28.245-re csökkent.
A legkiemelkedőbb javulást a szürkehályog-műtétek tekintetében történt. Az OECD statisztikába adatot közlő 15 ország közül hazánkban a második legrövidebb a várakozási idő (45 nap). A csípőprotézis műtétek esetében is a jelentős várakozási idő csökkenés (162 napról 88 napra), és ezzel hazánk a 6. a 15 ország között. A térdprotézis műtéteknél 48 %-kal csökkent a várakozási idő. A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az elmúlt években nemzetközi viszonylatban is jelentős mértékben, 60 %-kal csökkent a műtéti várólistákon szereplő betegek száma és a várakozási idő.
Az elmúlt hónapokban elindított népegészségügyi szűrőprogramok, az egészségmegőrzést támogató Három generációval az egészségért nevű praxistámogató program, a HPV-oltás tervezett kiterjesztése, a Családbarát szülészetek pályázati programja, mind-mind azt a célt szolgálják, hogy növeljük a magyar emberek egészségben töltött életéveit. Ezeknek már látható eredménye is van: a férfiak ma már 3,2 évvel, a nők 1,6 évvel hosszabb egészséges életévekre számíthatnak 2010-hez képest.
(EMMI)
