A közös történetek ismerete és az azonosságok felismerése az európai államok között integráló erővel bírhat - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen.
Balog Zoltán az osztrák külügy- és integrációs miniszter, Karin Kneissl előadása előtt mondott beszédet az egyetemen.
Az emberi erőforrások minisztere elmondta: Magyarországon nagyon magas, 80 százalék körüli az Európai Unió támogatottsága, ugyanakkor az ország szeretné a történelem során szerzett tapasztalatok alapján átalakítani az EU-t. "Bízunk benne", hogy az új osztrák kormánnyal "együtt dolgozhatunk" ezen a közös célon - emelte ki a miniszter.
Karin Kneissl A földrajz visszatérése című előadásában Otto von Bismarck egykori német kancellárt idézve azt mondta, a földrajz a történelem "állandója", és habár úgy tűnik, hogy ki vagyunk szolgáltatva a történelem ezen állandójának, a geopolitikai összefüggések felismerése lehetőséget kínál arra, hogy cselekedeteinket hozzáigazítsuk, és felelős döntéseket hozzunk.
A földrajz az évszázadok során mindig befolyásolta a politikai, gazdasági és katonai döntéseket, de a topográfia mellett más tényezőket is figyelembe kell venni, így az éghajlatot, a hozzáférést a természeti erőforrásokhoz vagy a demográfiát - jelezte a miniszter.
Azt mondta, Európában évszázadokon keresztül okozott konfliktust a politikai és a "természetes határok" összehangolása, mára viszont már általában a határok a tájak adottságait követik. A volt gyarmatokon azonban nem ez a helyzet, ott sokszor nem voltak és ma sincsenek tekintettel a természeti határvonalakra - tette hozzá az osztrák külügy- és integrációs miniszter.
Karin Kneissl szerint a földrajz a nyelvre is hatással lehet, például a hidegháború terminológiájában Európa Nyugatra és Keletre oszlott, és habár a megjelölés nem feltétlenül állt összhangban a földrajzzal, mégsem kérdezte meg senki, hogy Bécs miért számít Nyugatnak, annak ellenére, hogy keletebbre fekszik, mint Prága.
A különböző elnevezések ellentétekhez is vezethetnek, Korea és Japán arról nem tud megegyezni, hogy Japán-tengernek vagy Keleti-tengernek nevezzék a két ország közötti tengert - tette hozzá.
(MTI, kormany.hu)
