Két és félszeresére nőtt a kultúrára szánt fejezeti előirányzat a polgári kormányzás évei alatt, jövőre 127 milliárd forint lesz, de kultúrára összességében 40 milliárddal több jut, mint idén - mondta Hoppál Péter a központi büdzsé múlt heti végszavazása kapcsán.
A kultúráért felelős államtitkár egy budapesti sajtóreggelin örvendetesnek nevezte, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kulturális államtitkársága saját keretén belül felhasználható állami forrása az idei 66,9 milliárd forintról 81,3 milliárdra emelkedik 2018-ban. Az összeg a várható további kormányhatározatokkal emelkedhet 127 milliárdra.
Kiemelte, hogy az Emmi költségvetésében 15 milliárd forinttal több jut kulturális beruházásokra is és ötmilliárddal több más tárcák kulturális célú infrastrukturális fejlesztéseire. Kulturális feladatok ellátására a Belügyminisztérium önkormányzati fejezetében 2,4 milliárdos a többlet, miközben a kulturális alapellátás jegyében 50 százalékkal nőtt kétezer település éves kulturális normatívája.
Kedvezőnek nevezte az államtitkár, hogy a felújítások költségei a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz kerültek át. Elhangzott, hogy az Országos Széchényi Könyvtár informatikai fejlesztésére a korábbiaknál tervezetthez képest plusz 8 milliárd forintot kapott az Emmi.
"A modern városok program keretében jövőre 11,5 milliárd forinttal több állami forrást fordíthatunk színházfejlesztésre, Debrecenben, Kaposváron és Veszprémben is megújul a helyi teátrum" - hangsúlyozta Hoppál Péter, aki a vidéki állatkertek több milliárdos kormányzati támogatással történő programjának beindulásáról is beszámolt.
Egy kérdésre válaszolva Hoppál Péter azt mondta, a kormány azt szeretné, ha a kulturális közfoglalkoztatásban dolgozó mintegy hétezer ember 20 százaléka jövő februártól rendes foglalkoztatásba kerülne át. "A kulturális közfoglalkoztatási program jövő februárban megszűnik" - jegyezte meg.
Szintén újságírói felvetésre kitért arra, hogy örülne, ha a Bartók Plusz Miskolci Operafesztivál az előre tervezhetőség miatt idővel bekerülne a büdzsében a kiemelten kezelt fesztiválok sorába. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar támogatása kapcsán arról beszélt Hoppál Péter, hogy amennyiben az intézmény szakmai koncepciója a megfelelő szintre emelkedik, a kormány kész többletfinanszírozást adni a jelenlegi mintegy kétmilliárdos büdzséhez képest.
A kiemelt beruházások között a Liget Budapest kapja a legtöbb forrást, a megvalósításra szánt több mint 200 milliárd forintból a 2018-ra jutó rész 39,9 milliárd.
"Vannak projektek a Liget Budapesten belül, amelyek kivitelezői többletköltséget jeleztek, de a kormány legfeljebb 30 százalékos emelésig hajlandó elmenni és minden többletigényt igazságügyi szakértő vizsgál meg. A Magyar Zene Háza esetében úgy tűnik, végül sikerül a többletigényt 30 százalék alatt tartani" - fogalmazott Hoppál Péter.
Az államtitkár elmondta, hogy egy év csúszással beindulhat a Magyar Állami Operaház műhelyeit és raktárait befogadó Eiffel Bázis építése, valamint az Iparművészeti Múzeum felújítása, utóbbira 25 milliárd forint van elkülönítve. Ami a Magyar Nemzeti Múzeumot illeti, ott az intézmény új stratégiájának meghatározása a legfontosabb.
Hoppál Péter a sajtótájékoztatón szólt a Múzeumok éjszakája szombati országos programsorozatáról. Idén 320 intézmény vesz részt a rendezvényen és mintegy kétezer programmal várják az érdeklődőket.
"Tavaly 400 ezer látogatója volt a Múzeumok éjszakájának, a főváros után a legnépszerűbb vidéki helyszín Kecskemét, Eger és Debrecen volt, utóbbi idén a rendezvény fővárosa. 2017-ben is 35 millió forint állami forrást szánunk a programokra" - szögezte le Hoppál Péter.
(MTI)