Arany János olyan kútforrása a magyar nemzeti identitásnak, amelyhez megmaradásunk érdekében időről időre vissza kell találnunk - fogalmazott Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a 200 éve született költő nyughelyénél a Fiumei úti sírkertben csütörtökön Budapesten.
"A magyarságot a nyelv, a kultúra és az érzelmi összetartozás teszi nemzetté. Arany költészetében és személyében e három kritérium egybeolvad" - fűzte hosszá az államtitkár, aki szerint a nyelvi gazdagság, kifejezésbeli igényesség, morális tartás és a nagy klasszikusokból és népi gyökerekből merítő műveltség épp annyira Arany János emberi nagyságának, mint művészi tehetségének lenyomata.
Az Arany-emlékév célja, hogy egyfelől Arany költészetét, ma is aktuális művészi üzenetét közelebb hozza a mai kor emberéhez, különösképpen a 19. század nyelvét már nehezen értő fiataljainkhoz. Másfelől, hogy a jelenkor nyelvére lefordítsa Arany hiteles, példaértékű erkölcsi jellemzőkkel bíró emberi alakját - mondta, méltatva Arany János hazaszeretetét, társadalmi felelősségvállalását, hitét, bölcsességét és igényét az emberi jellem fejlődése iránt.
Az irodalomtörténészek szerint Arany János munkássága a magyarság önkifejeződésének költészetbeli kvintesszenciája - mutatott rá Hoppál Péter. Kiemelte: szeretnék, ha az Arany János-emlékév programjai által egy máig erőforrásként ható különleges magyar gondolkodó, egy nagy előd, honfitárs és példakép portréja rajzolódna ki.
A megemlékezést szervező Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója, Radnainé Fogarasi Katalin emlékeztetett: a Fiumei úti sírkert az egyetlen temető Magyarországon, amely teljes egészében védett státust élvez, egyike a 17 nemzeti emlékhelynek. Arany János sírhelye az itt található több mint 1600 síremlékből 2001-ben az elsők között kapott jogi védelmet.
Hozzáfűzte: az emlékév részeként történelmi és irodalmi sétákat szerveznek a Fiumei úti temetőben. Május 13-án másodszor szervezik meg az emlékhelyek napját, amelynek nyitóhelyszíne szintén a Fiumei úti nemzeti sírkert lesz.
"Arany János bölcs atyamester volt, vezetői becsvágy nélkül... nem is szenilis apó, hanem tamburás öregúr fanyar, nagyon angolos humorral. Műgondja legendás, nála az írásjelek hihetetlenül akkurátus elhelyezése is döntő" - fogalmazott Térey János József Attila-díjas író, költő.
"Csokonai és Berzsenyi korában a költő még minden értelemben lúzer. Kívül áll a társadalmon. A szerkesztőségek elszigetelt oázisok. Elsőként talán Arany jelenti ki magyarul, hogy az irodalom nem csupán magasztos szellemi tevékenység, hanem szakma. Mégpedig ocsmány ökölharc, mindennapos ellenségeskedéssel és irigységgel" - emelte ki a szerző, aki szerint Arany János komponálta a magyar költészet leghíresebb refrénjeit.
"Balladái vérfoltos történelmi metszetek és/vagy bűnügyi krónikák. Megint a tökélyre törő építkezés nyűgöz le. Így csak Arany tud fokozni, homályt oszlatni, világítani" - mutatott rá Térey János Arany János költészetét méltatva.
A megemlékezésen a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Laudate gyermekkara énekelt Sapszon Borbála és Bátki Hedvig vezényletével, Arany János A tölgyek alatt című versét Epres Attila színművész szavalta.
(MTI/ EMMI)
