A harminc éve elhunyt Balla Péter népzenekutató, hegedűművész, egyházzenész munkásságát mutatja be népzenei felvételein, kiadványain, etnográfiai tárgyain keresztül a Néprajzi Múzeumban kedden megnyílt A népdaloktól a genfi zsoltárokig című kiállítás.
Balla Péter ráismert arra, hogy népi hagyományainkban őseink századokon át hagyományozódott tudása manifesztálódott - hangsúlyozta a 2015. január 4-ig látogatható tárlat keddi megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára.
Hoppál Péter emlékeztetett arra, hogy a szervezett magyar népzenegyűjtés csak 1896-ban indult meg Vikár Béla kezdeményezésére, az ő nyomdokain haladt tovább Lajtha László, Bartók Béla és Kodály Zoltán és később Balla Péter.
A népzene gyűjtése, lejegyzése és megőrzése szorosan kapcsolódik a hagyomány tiszteletéhez. Mai kultúránk egyik legfontosabb kérdése, hogy felnő-e egy olyan generáció, amely átvevője a korábbi századok műveltségének, amely továbbviszi a felhalmozott tudást úgy, hogy közben befogadja az új ismereteket - szögezte le az államtitkár.
Hoppá Péter kiemelte: nincs nemzeti kultúra a kis közösségek kultúrája nélkül és nincs közösség kultúra nélkül, ezért fontos, hogy a helyi kultúra és hagyományok visszanyerjék megtartó erejüket.
Kemecsi Lajos főigazgató köszöntőjében arra emlékeztetett, hogy az Ars Sacra Fesztivál keretében megnyílt kiállítás pontosan illeszkedik a rendezvénysorozat idei legfontosabb céljához: a remény jeleinek felmutatásához.
Tarr Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinati tanácsosa kiemelte: Balla Péter a magyar népzene olyan jeles személyisége, aki a magyar református közösséghez is szorosan kötődött. Elmondása szerint Balla Péter felelősségérzetét támasztja alá az a munka is, amelyet az üldözött zsidók megmentéséért végzett - feleségével együtt megkapta a Világ Igaza kitüntetést -, ezért a holokauszt-emlékévben méltó így is megemlékezni róla.
A kiállítást Pálóczy Krisztinával együtt rendező Pávai István népzenekutató elmondta: Balla Péter a népzenegyűjtést Bartók, Kodály és Lajtha útmutatásával 1933-ban a bukovinai székelyek között kezdte. A Néprajzi Múzeum Hangtárát 144 hengeren mintegy 450 dallammal gyarapította. Bartók és Lajtha támogatásával közvetítő szerepet vállalt a román és a magyar népzenekutatók között, de egyházzenei tevékenysége is jelentős: fontos szerepe volt a Református Énekeskönyv egykori megújítási folyamatában, amelyhez a népzenét is felhasználta.
(MTI)
