Zajlik a gondolkodás, miként járulhat hozzá az állam az utóbbi évtizedben Nyugaton munkát vállalt magyarok identitásának megőrzéséhez, a művelődési igények kielégítéséhez. Erről az Emmi kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára beszélt csütörtökön Budapesten.
Krucsainé Herter Anikó a külföldi magyar intézetek igazgatóinak éves találkozóján kijelentette: "bár a digitális világban a magyar kultúra értékeihez a hozzáférés szinte akadálytalan, érdemes erőfeszítéseket tenni a kint dolgozó vagy tanuló honfitársaink közvetlen eléréséért, megszólításáért, hogy anyanyelvük és identitásunk iránti kötődésüket megerősíthessék".
Kitért arra, hogy ezen a téren a kinti magyar kulturális intézetek elsősorban anyanyelvi gyerekprogramok szervezésével, hétvégi iskolák működtetésével, kiállítóterek biztosításával, klubok, összejövetelek szervezésével, a nemzeti évfordulókról közös megemlékezéssel járulhatnának hozzá a kapcsolatok erősítéséhez a Nyugaton élő magyarokkal.
Krucsainé Herter Anikó megjegyezte: a külföldi magyar intézetek ugyan 2016-ban beolvadtak a Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezetébe, számos közös feladat maradt a kulturális diplomáciában, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságával együttműködve végeznek. Ilyenek például a kétoldalú állam- és kormányközi megállapodások, csereprogramok előkészítése vagy a vegyes bizottságokkal összefüggő feladatok ellátása.
A helyettes államtitkár kitért a kulturális alapellátás programjának fontosságára, hogy minden magyar ember hozzáférjen a társadalom emelkedéséhez szükséges értékekhez. Szólt arról, hogy idén és jövőre is jelentős ügyek vannak a kulturális diplomáciában.
Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 projekt kapcsán elmondta, hogy megalakult a tárcaközi bizottság, és a kormány tanácsadó testületként segíti a projekteket. "Szombathely és Eger már hivatalosan bejelentette, hogy pályázik, de tudomásunk van arról, hogy Győrben, Veszprémben, Gödöllőn, Tokajban és Debrecenben is folynak az előkészítő munkák".
A V4 magyar elnökségből adódó kulturális lehetőségek kapcsán megemlítette, hogy 2018. február 22-én a kulturális államtitkárság kulturális szakmai konferenciát rendez a Parlamentben a visegrádi országok képviselőinek részvételével. Krucsainé Herter Anikó beszélt a reformáció 500. évfordulója alkalmából indult, valamint a Szent László- és Arany János-emlékév sikeres lebonyolításáról, megemlítve, hogy az Arany János-emlékév angolszász viszonylatban is kiemelt projekt a költő Shakespeare-fordításai miatt.
A kormány által meghirdetett Kodály-programról azt mondta, mintegy 1,5 milliárd forintot különítettek el az ügyre és ebből az összegből csaknem valamennyi külföldi magyar intézet kért és kapott támogatást. A Kulturális Örökség Európai Éve 2018 programsorozatról szólva azt emelte ki, hogy az komoly lehetőséget ad a magyar intézeteknek közös európai programok, találkozók szervezésére.
(MTI)
