A 2017-es költségvetés tervezetében 66 milliárd forinttal több állami forrás jut a kulturális ágazatnak, többek között a folytatódó kulturális infrastruktúra-fejlesztésnek és a növekvő fesztiváltámogatásnak köszönhetően - mondta el az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára egy hétfői sajtóbeszélgetésen.
Hoppál Péter emlékeztetett arra, hogy a kultúra a jövő évi büdzsé öt kiemelt ágazata között szerepel, az egész ágazat így 326,3 milliárd forintos támogatásra számíthat.
Az államtitkár az MTI-nek elmondta, hogy a 2010-es bázisévhez képest ez 142,7 milliárdos növekedést jelent. A kulturális támogatásokon belül beruházásra, fejlesztésre, felújításra a 2010-es 3,4 milliárd helyett 92,3 milliárd jut, míg a kiemelt művészeti fesztiválokra 2,5 milliárd, noha ezek hét éve még nem szerepeltek külön soron.
Mint kiemelte, idén megindulhat a Magyar Állami Operaház műhelyeit és raktárait befogadó Eiffel Bázis építése, valamint a Budai Vigadó teljes felújítása is, a legnagyobb beruházás azonban a Liget Budapest projekt, amelyre ebben az évben 27,6 milliárd, jövőre 51,6 milliárd forintot költ a kormányzat.
A tervek között szerepel az Operaház Andrássy úti palotájának rekonstrukciója, valamint az Iparművészeti Múzeum felújítása és bővítése is, ezeknek a beruházásoknak az ütemezéséről azonban egyelőre még nincs kormánydöntés - jegyezte meg, hozzátéve: a kormány nem csak az infrastruktúra-fejlesztésre fordít figyelmet.
Hoppál Péter elmondása szerint a kulturális alapellátás fejlesztésére épülő gondolkodást az elmúlt két évben sikerült meghonosítani az állami és önkormányzati intézményekben. A kultúrát immár a gazdaság élénkítésére is képes ágazatként kezeli a kormány, számos felmérés bizonyítja például, hogy a kulturális fesztiválok jelentős kereskedelmi forgalmat és adóbevételt generálnak. Az Europa Cantat fesztivál tavaly az állami támogatás háromszorosát kitevő bevételt hozott - említett példát.
A Modern Városok program keretében - amelyhez Debrecen, Kaposvár, Szolnok, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Veszprém, Pécs és Békéscsaba már csatlakoztak - a megyeszékhelyek kulturális infrastruktúra-fejlesztésére is jelentős központi források jutnak, míg az olyan projektek, mint a Leleményes hőseink, a Pajtaszínház vagy a Könyvtármozi program elsősorban a kistelepülések kulturális alapellátását mozdítják elő.
Az államtitkár kiemelte, hogy idén már - 250 millió forinttal - külön soron szerepelnek a nagy vidéki kulturális fesztiválok, melyek támogatása jövőre 500 millióra nő; ez a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kereteivel együtt legalább 750 millió forintos többletet jelent. Mint emlékeztetett, a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a CAFe Budapest fesztivál megrendezésére külön 1,95 milliárd szerepel a büdzsében.
Hoppál Péter szerint régi adóssága a magyar államnak a több mint 20 ezer közalkalmazottat foglalkoztató kulturális szféra bérfejlesztése, ezzel kapcsolatban többféle verziót is tárgyal a kormányzat.
Az esetlegesen megszűnő kormányzati háttérintézményekről az államtitkár az MTI kérdésére elmondta: át kell tekinteni, hogyan lehet a leghatékonyabban és legolcsóbban ellátni az állami feladatokat. Az első listán még szereplő Hagyományok Háza például biztosan nem szűnik meg, sőt a költségvetése is nőni fog, a Nemzeti Művelődési Intézet esetében viszont egy időre elképzelhető a működés minisztériumi keretek között - közölte.
A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) és a Nemzeti Filmalap működésében felmutathatók hasonlóságok, de a MaNDÁ-t a még futó uniós projektek miatt sem lehet jogutód nélkül megszüntetni, ahogy a Design Terminálnál is keresik a továbbműködés lehetőségét - árulta el, hozzátéve: nincs még döntés az NKA igazgatóságának Emmi-be olvasztásáról sem.
A Nemzeti Táncszínház elhelyezésére vonatkozó kérdésre Hoppál Péter arról számolt be, hogy az intézmény új otthonának kialakítására a Miniszterelnökség megemelt költségkerettel új pályázat kiírását tervezi, a táncszínház így várhatóan 2017 nyarán költözhet a Millenáris parkba.
(MTI)
