Kodály Zoltán soha nem alkudott meg, mindig az értékek köré gyűjtötte tanítványait és követőit - fogalmazott Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár az ötven évvel ezelőtt elhunyt zeneszerző síremlékénél a fővárosi Farkasréti temetőben hétfőn.
Hangsúlyozta: a kormány 2017-ben 1,486 milliárd forintot tervez fordítani a Kodály Zoltán szellemi hagyatékát és a teljes magyar zenei oktatást újrapozicionáló Kodály-program első ütemére, az összegből koncertek, konferenciák, kiállítások, versenyek, pályázatok, ismeretterjesztő programok, mesterkurzusok, közművelődési rendezvények és nemzetközi programok szervezését, valamint kiadványok, CD-k és könyvek kiadását támogatják.
A kulturális intézményeknek, az oktatás teljes spektrumának és a kormányzatnak össze kell fognia, hogy választ adjon arra, miként lehet Kodály írott és hangzó örökségének a posztmodern kor eszközeivel és kihívásai közepette is megfelelni - mondta az államtitkár, aki hozzáfűzte: a mai generáció szent küldetése újratanulni Kodály és ikercsillaga, Bartók súlyos és felelősségteljes hagyatékát.
Hoppál Péter kitért arra is, hogy a kormány számos fejlesztést tervez a Zeneakadémián és szerte Budapesten a Liszt-kultusz újragondolása és nemzetközi népszerűsítése jegyében.
Kodály Zoltán és kortársai az alapokig menően alakították át a magyarság zenei gondolkodását, hatalmas hagyatékának örököse az egész nemzet - fogalmazott Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, aki emlékeztetett arra, hogy több mint 750 tanítvány tanult Kodály Zoltán keze alatt a Zeneakadémián 1908 és 1942 között.
"Kodály nem akart dogmatikusan, mindenkiből zeneszerzőt faragni. A zenét a műveltség meghatározó elemének tartotta, műveltségen pedig nem egyszerűen valamiféle öncélúan felhalmozott ismeretanyagot értett, hanem morális tartalommal is bíró emberi minőséget. Hitt abban, hogy zene nélkül teljes ember nem létezik" - mondta a rektor.
Hozzátette: az alapoktól elindulva kell megtalálni a kodályi elvek helyét a mai oktatásban. Ezért indult el három évvel ezelőtt a Zeneakadémia budapesti, és tavaly a kecskeméti mintaiskolája, ahol a diákok az óvodától az érettségiig a Kodály által lefektetett pedagógia elvek mentén tanulhatnak.
Vigh Andrea hatalmas eredménynek nevezte, hogy idén elindul a Kodály Intézet felújítása és infrastrukturális bővítése.
A megemlékezésen Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas zeneszerző, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja úgy fogalmazott: az utókornak számot kell vetnie azzal, hogy miként sáfárkodott a Kodály Zoltán által hátrahagyott értékekkel. Bár számos kulturális intézmény, kezdeményezés és szervezet jött létre örökségére építve, az iskolai énektanítás ügye nem haladt előre az elmúlt évtizedekben.
A megemlékezést a Zeneakadémiával és a Magyar Kodály Társasággal közösen szervező Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója, Radnainé Fogarasi Katalin kiemelte: Kodály életművének hatása és jelentősége is egyszerre kimagasló, nemzetek feletti.
Emlékeztetett arra, hogy országszerte több mint hatezer sír élvez védett státuszt, ebből 153 található a Farkasréti temetőben, ahol 2007-ben újították fel Kodály Zoltán síremlékét.
A megemlékezésen az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Zenei Tanszék Női Kara énekelt Mindszenty Zsuzsánna Liszt-díjas karnagy vezetésével. Részt vett az eseményen Kodály Zoltánné Péczely Sarolta, valamint az MMA elnöke, Fekete György is.
Kodály Zoltán halálának 50. évfordulóján, hétfőn este a Budavári Nagyboldogasszony-templomban, közismert nevén a Mátyás-templomban Snell György esztergom-budapesti segédpüspök mutat be szentmisét a zeneszerzőért. A szertartás után egyházi kórusok hangversenyével folytatódik a megemlékezés.
(MTI)
