Megnyílt a 20. századi kínai festészet egyik legnagyobb mestere, Csi Paj-si (Qi Baishi) életművét bemutató kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában (MNG); a Pekingi Művészeti Akadémia gyűjteményéből összeállított, A természet igézete című tárlat péntektől június 28-ig látható.

Kínán kívül először Magyarországon mutatkozik be a Csi Paj-si egész életművét átfogó, retrospektív kiállítás, amely a művész hagyatékából csaknem 110 festményt mutat be - hangzott el a kiállítás csütörtöki budapesti megnyitóján.

Li Vej, a pekingi városi önkormányzat főtanácsadója a megnyitón kiemelte: Csi Paj-si mester és az általa képviselt hagyományos kínai festészet a kínai civilizáció ragyogó égköve. A magyar közönség számára Csi Paj-si alkotásai nem teljesen ismeretlenek, 1930-ban egy kiállításon a művész 29 alkotását, 1938-ban pedig már 53 Csi Paj-si-képet ismerhetett meg a közönség. Mint mondta, az idén megrendezett pekingi Munkácsy-kiállítás és a mostani tárlat segíti a két ország kulturális cserekapcsolatait.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár hangsúlyozta: a kiállítás nem egyedülálló, elszigetelt jelenség, hiszen a kormány politikájában kiemelt szerep jut a kínai-magyar együttműködéseknek. Arról is beszélt, hogy a magyar közönség érdeklődik és fogékony a kínai kortárs, valamint a hagyományos képzőművészet és kultúra iránt. Minden olyan esemény, tárlat, amely az elmúlt időszakban a budapesti közönség elé tárult, mind a magyar kultúrakedvelők, mind a külföldi turisták figyelmét kiérdemelte - tette hozzá.

Vang Ming-ming, a Pekingi Művészeti Akadémia igazgatója arról beszélt, hogy miért lehet Csi Paj-si ilyen erős hatással az európai közönségre, mint mondta, ennek oka az lehet, hogy egészen egyedi nézőpontból láttatta a világot, a kínai művészet hagyományos, egyszerű, mégis egyedi megoldásait alkalmazta. Az igazgató méltatta a kiállítás kiváló elrendezését, színválasztását, a terek kialakítását.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója kiemelte: ez az első alkalom, hogy Csi Paj-si életművének teljességét bemutató anyag Kína határait elhagyja. Kína a világ egyik leghatalmasabb állama, ötezer éves civilizáció, ennek az országnak a legnagyobbként tisztelt 20. századi mesteréről van szó - hangsúlyozta, hozzátéve: az a megtiszteltetés érte Magyarországot, a Nemzeti Galériát, hogy ez az anyag Kínán kívül itt mutatkozhat be először. Kiemelte: ezáltal nemcsak a kínai-magyar kulturális kapcsolatok, hanem Kína művészetének a világban való bemutatkozása is mérföldkőhöz ért, hiszen a budapesti kiállítás egyfajta ősbemutatónak számít.

Fajcsák Györgyi, a Hopp Ferenc Múzeum igazgatója elmondta: Csi Paj-si (1864-1957) élete csaknem egy évszázadot fog át a 19 század közepétől a 20. század derekáig. A művészt a 20. századi kínai festészet egyik legnagyobb mestereként tartja számon a kínai művészettörténet, de számon tarthatja kiváló pecsétfaragóként is. Hozzátette: Csi Paj-si művészi kalligráfiájú pecsétjei jelentik a kiállítás látványának vezérfonalát, korszakról korszakra kísérnek az életművön át.

Csi Paj-si Budapesten bemutatott művein jól nyomon követhető festészetének alakulása. Tájképei és figurális alkotásai mellett a kiállítás gerincét életművének legfontosabb szakasza, az időskori stílusváltás remekeinek számító növény- és madárábrázolások képezi. A kiállításon olyan híres tájképei is helyet kaptak, mint az Őszibarackvirág-forrás vagy A két Csao pavilon képe, amelyek jól mutatják a kalligráfia hangsúlyos szerepét a kínai festészetben és Csi Paj-si művészetében.

(MTI)