Megnyílt a Fortepan digitális fotóarchívumának anyagából válogatott, Minden múlt a múltam #huszadik század #privátfotó #Fortepan című kiállítás kedden a Magyar Nemzeti Galériában. A tárlat Magyarország 20. századát mutatja be 350 fotón keresztül, az átlagember nézőpontjából.
A Fortepan fotógyűjteménye maga a kollektív emlékezet, az 1990 előtt készült képeik kirajzolják egy század arcának sokféle vonását. A kollekció most méltó bemutatkozási lehetőséget kap a képernyőn kívül is - mondta megnyitójában az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális ügyekért felelős helyettes államtitkára.
Krucsainé Herter Anikó kitért a Fortepant alapító Szepessy Ákos és Tamási Miklós szerepére, hiszen - mint elhangzott - ők a nyolcvanas évektől családok, magánszemélyek lomtalanításkor kidobott, értéktelenné nyilvánított fotóit kezdték gyűjteni, hogy aztán 2010-ben ötezer beszkennelt fotóval önálló honlapot, egy szabad felhasználású közösségi fotóarchívumot indítsanak.
Török Ferenc filmrendező beszédében kiemelte: az egykori évfolyamtársai által kitalált Fortepan napjainkra fontos üggyé vált, óriási siker. "A gyűjtemény azért is fantasztikus, mert megmutatja a felelősséget, amiért dolgozunk és hogy mit kell átmenteni gyermekeinknek". Kitért arra, hogy a Fortepan eltörli a művész és az amatőr közötti falat, megmutatja azt a személyességet, egyszerűséget, hitelességet, amelyet a fotózás tömegessé válása hozott a második világháború után.
Virágvölgyi István, a tárlat kurátora hangsúlyozta: nem is a gyűjtés, hanem a képek közzététele volt a legfontosabb, és ma már több mint 110 ezer fotó használható szabadon. Hozzátette: a tárlat kétszáz képe különböző életkorokon keresztül mutatja be Magyarország 20. századát, és tizenhat háttértörténet is összeállt 150 amatőr fotóból. Utóbbiak közé tartozik például az UVATERV-archívumának története, valamint Budapest ostroma, az arcív fotók mellé helyezve az egyes helyszínek mai képét.
A kiemelt történetek között szerepel Jámbor István szamizdatfotós nyolcvanas évekbeli képes beszámolója Erdélyről és Urbán Tamásnak az 1970-80-as évek ifjúsági underground kultúráit megörökítő fotóválogatása. Fotótörténeti különlegességet jelentenek Lőw Márton geológus képei az első világháborús fogolytáborokból, a magyarországi holokauszt minimális fotóemlékeit külön installáción jelenítik meg.
A tárlat azokból a levelekből is válogatott, amelyeket a Fortepan olvasói küldtek be, felismerve a közzétett képeken saját egykori életük szereplőit, családtagjaikat, fontos élethelyeiket.
A kiállítás szerdától augusztus 25-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria A épületében.
(MTI)
