A honfoglalás előtti és utáni időszakot korszerű eszközökkel mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum új, állandó kiállítása, amelyet Hoppál Péter, az EMMI kultúráért felelős helyettes államtitkára nyitott meg a mai napon. A Nemzeti Múzeumnak a kulturális alapellátásban megkülönböztetett szerep jut – emelte ki megnyitó beszédében Hoppál Péter, majd hozzátette: kívánja, hogy az intézmény látogatók újabb tízezreit, százezreit kapcsolja be a minőségi kultúrával való találkozás identitásformáló élményébe
A nemzet első múzeumában utoljára több mint másfél évtizede volt látható a honfoglalás korát bemutató tárlat – emlékeztetett az államtitkár. Hozzátette: ez a tárlat egyszerre illeszkedik a múzeum állandó régészeti kiállításához és ad új, naprakész élményt; a teljessé váló állandó kiállításokban a magyar vagy külföldi látogató néhány óra alatt áttekintheti a Kárpát-medence történetét az őskőkortól a rendszerváltásig. A most megnyíló kiállításrész a legújabb kutatási eredményekre épül, hiteles, tudományosan megalapozott ismereteket tesz közkinccsé; korszerű technikai megoldásai várhatóan a történelemmel most ismerkedő fiatalok érdeklődését is felkeltik – méltatta a kurátorok munkáját az államtitkár.
Hoppál Péter felhívta a figyelmet a korszak régészeti anyagának sokszínű voltára, amely a korabeli Kárpát-medence kettős, nyugati és keleti kötődését bizonyítja. Így fér meg ugyanabban a sírban avar lószerszám és Karoling fegyverzet, de a kiállítás szakít azzal a nézettel is, hogy a – valószínűleg az eddig gondoltnál korábban megkezdődő és hosszabb ideig tartó – magyar honfoglalás nem járt az itt talált népesség kiirtásával, így az betagozódott a honfoglalók utódai közé – mutatott rá.
Az államtitkár kiemelte a Zalaváron folyó ásatások szenzációszámba menő eredményeit, amelyekkel a kiállítás közönsége is megismerkedhet. Maketteken, 3D-animáción és tárgyi emlékeken keresztül is megelevenedik az egykori Mosaburg Hadrianus-zarándoktemploma, amelyben a korabeli Európa legnagyobb harangja állt, de láthatók a Cirill és Metód által kidolgozott glagolita írás ott előkerült, legkorábbi emlékei is.
Csorba László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntőjében felidézte: 2012-ben vetették fel azt az igényt, hogy a múzeum állandó kiállítása megújulhasson, és kiegészülhessen egy 9-10. századi résszel. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta a javaslatot, és a Nemzeti Kulturális Alap 200 millió forintos támogatásának köszönhetően mára elkészült a kiállítás – tette hozzá.
Zsoldos Attila akadémikus elmondása szerint a tárlat annak az útnak az utolsó szakaszát mutatja be, amely elvezetett a keresztény magyar királyság megalapításához. A Ritoók Ágnes, Szőke Béla Miklós és Révész László által rendezett kiállítás finom egyensúlyban mutatja be a korszakot, a korabeli magyarok életét és teszi mindezt átélhetővé a fiatalok számára is a mai muzeológia legkorszerűbb eszközeivel – hangsúlyozta.
(MTI, Kultúráért Felelős Államtitkárság)
