Megnyitásának 35. évfordulóját ünnepli a nyíregyházi Sóstói Múzeumfalu, a pénteki ünnepségsorozat keretében jubileumi emlékülést tartottak és délután átadják a sóstógyógyfürdői skanzen újonnan felépített Árpád-kori falvát is.
A délelőtti emlékülésen Cseri Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára felidézte, a nyíregyházi skanzen "dacból született", a város egykori vezetése a szombathelyi és zalai példából merítette létrehozásának ötletét. Magyarországon jelenleg a szentendrei országos mellett öt regionális skanzen működik. A vidéki skanzen hálózat egyik legkiemelkedőbb intézménye a nyíregyházi múzeumfalu - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Cseri Miklós szavai szerint ezt támasztja alá a magas, évi 70 és 90 ezer közötti látogatószám, valamint az, hogy nemcsak épített örökséget bemutató házak és enteriőrök épültek fel a múzeumfalu területén, hanem ide telepítették a Jósa András Múzeum és a megyei múzeumok igazgatóságának néprajzi osztályát is. Ez különbözteti meg a négy másik regionális skanzentől: megvan az az alap, ami lehetővé teszi a hiteles, tudományos megalapozottságú munkát – fogalmazott Cseri Miklós.
Hozzátette, a múzeumfalunak emellett nagyon gyorsan feladatává vált Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népi műemlékeinek felügyelete, a vidék szakmai és kézműves tudásbázisának gondozása, a tájházak, falumúzeumok rendben tartása.
A helyettes államtitkár szerint a néprajzi szolgálat mellett a múzeumfalu gyorsan felfedezte a közönség kiszolgálásának fontosságát, felismerte az intézmény köznevelési funkcióját. Tízezres nagyságrendű az a gyermekcsoport, akik évről-évre ellátogatnak a Sóstói Múzeumfaluba, és részt vesznek a különböző foglalkozásokon - tette hozzá.
Az ülésen Páll István, a múzeumfalu igazgatója és Németh Péter címzetes megyei múzeumigazgató emlékezett meg a múzeumfalu felépítéséről és a megnyitás napjáról.
A Sóstói Múzeumfalu tervezése 1964-ben kezdődött, az építő munkálatok csak 1970-ben indultak el. Eleinte különböző vállalatok végezték az épületek áttelepítését, majd 1975-től egy önálló építőbrigád munkába állásával indult meg a szakszerű és megfelelő tempójú építkezés. A múzeumfalu első része 1979-ben öt berendezett parasztportával nyílt meg a látogatók előtt. Azóta a hét és fél hektáros terület beépült és már több mint nyolcvan építmény képviseli Északkelet-Magyarország sokszínű népi építészetét.
Az épületek túlnyomó többsége eredeti, egykori helyszínükről pontos felmérések alapján történt meg az áttelepítésük és berendezésük. A múzeumfalu kisnemesi lakóházai, gazdasági épületei, jellegzetes lakberendezési hagyományai, használati és dísztárgyai hiteles képet nyújtanak a 19. század végi Szatmárban, Beregben, Rétközben, a Nyírségben és a Nyíri Mezőségen élő parasztság életformájáról. A régi faluképet idézik fel a múzeumi falu központjában látható közösségi épületek, azaz például az iskola, a református templom, a harangtorony, a paplak, a tűzoltószertár, a szatócsbolt és kocsma - olvasható az intézmény honlapján.
Az emlékülést követően péntek délután adják át a hat épületből álló Árpád-kori falurészt. A magyar–román határon átnyúló, mintegy 500 ezer euró keretösszegű Cult-Tour nevű uniós projekt révén kibővítették az újlétai magtárépületet, melyben többek között a kismesterségek egykori műhelyei kaptak helyet. Ezen kívül látható lesz egy újjáépített, a borsodi földvár közelében feltárt épület, egy kiskunfélegyházi, földbe vájt, valamikori lakás és a szamoskéri várjobbágy régi hajléka. Egy Nyíregyháza-Rozsrétszőlőn feltárt kunyhó a pákász életmódját idézi majd vissza, de felépítettek egy visegrádi házat is, amelyben szemléltetik az Árpád-kori falvak kialakulását az ötletektől kezdve a kivitelezésig.
(MTI)
