Mesés bábok - bábos mesék. Arany János művei és a bábtechnikák címmel nyílt kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) csütörtökön.
Az elsősorban a családokat megszólító időszakos kiállítás bemutatja Arany János közismert műveinek bábszínházi adaptációit és az ott alkalmazott különböző bábtípusokat. A tárlat vendégeit a költő bábfigurája köszönti, a kezéből kibomló színes zsinórmotívum a kiállítás meghatározó látványelemeként végigvezeti a látogatókat a bábok világán.
Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a megnyitón kiemelte: a bábművészet különös csoda az ember által létrehozott művészetek között. Egyszerre tűnik játéknak és valódinak, egyszerre eltúlzottnak és túlzásaival együtt a valóságosabbnál is valóságosabbnak. Mint mondta, egy bábelőadásban számos művészeti ág találkozik, amelyeknek bonyolult egymásra hatása eredményezi azt az ősi eredetű és minden időben jelenlévő, ma is életteli művészetet, ami a bábszínház.
A magyar bábtörténet több jeles alkotója feldolgozta Arany János legismertebb műveit, a bábszínházak jelenleg is műsorukra tűzik azokat - mondta, hozzátéve, hogy leggyakrabban a Toldi, a Rózsa és Ibolya, valamint A fülemile című költemény adaptációi láthatók. Az Arany János-emlékkiállítás felől érkezők a kiállítás első tereibe érve a bábszínházi feldolgozásokat láthatják. A bábkészítés és a bábmozgatás rejtelmeibe a tárlat interaktív részein nyerhet betekintést a látogató.
A bábos élménypontokon a különböző bábtechnikák állnak a középpontban: sokféle kipróbálható játék várja az érdeklődőket. Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója szerint a Károlyi-palotában most megvalósuló tárlat bizonyítja, hogy az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) és a Petőfi Irodalmi Múzeum egybeolvadása indokolt lépés volt.
Az elmúlt másfél év munkájának, együttműködésének manifesztációja a kiállítás - mondta. Az Arany János-emlékév Emlékbizottsága támogatásával megvalósuló tárlatról szólva a főigazgató hangsúlyozta: az évfordulón túl is újabb és újabb aspektusai jelennek meg a költő életművének. Mint mondta, a kiállításon tükröződik az a sokszínűség is, amely a bábművészetben mind a mai napig jelen van.
Ács Piroska, az OSZMI igazgatója elmondta, hogy intézménye 2017. február 1. óta része a PIM-nek, de ez az első olyan kiállítás, amelyet tagintézményként a Károlyi-palotában rendezhetnek meg. Reményeik szerint ezen a helyszínen többen láthatják a kiállítást, mint a Bajor Gizi Színészmúzeumban várhatták volna. Kiemelte: a kiállítás megvalósítása mögött több mint 15 éves építkezés áll. Az 1970-ben alapított egyedülálló bábgyűjteményt azzal a céllal hozták létre, hogy a magyar bábművészet dokumentumait és tárgyait összegyűjtse, felkutassa, megőrizze, rendszerezze és az érdeklődők elé tárja. A bábok mellett díszletek, fényképek, szórólapok, plakátok, szövegkönyvek, kéziratok és egyéb emlékek sorakoznak a raktárak polcain. A gazdag bábgyűjteményt eddig időszaki kiállításokon mutatták be, de szeretnék állandó kiállítás formájába a közönség elé tárni. Mint mondta, az elmúlt 15 évben útjára indítottak egy sorozatot, amelynek immár a negyedik kötetét adták ki és évente bábos konferenciát rendeznek.
A kiállításon kipróbálható bábszerkezetek többségét Lellei Pál bábkészítő mester készítette. A tárlat kurátora Lovas Lilla és Simándi Katalin, a látványterv Mihalkov György munkája. A 2019. március 24-ig látogatható kiállítás ideje alatt bábos kísérőprogramok is várják az érdeklődőket.
(MTI)
