Lezsák Sándor a népfőiskolák ösztönző szerepéről, Fekete György a nemzeti kultúra és a nemzet kultúrája közötti összefüggésről, Hoppál Péter a kulturális alapellátáshoz kapcsolódó célokról beszélt a nemzeti kultúrával foglalkozó szakmai konferencia első részében kedden az Országház Felsőházi termében.
A kultúra megtartó erejét hangsúlyozó blokkban Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke elmondta: a népfőiskolák hozzájárultak a magyarság nemzeti öntudatának, összetartozásának megteremtéséhez.
"A népfőiskolák akkor kerülnek előtérbe, amikor a nép kultúrája, jövője veszélybe kerül. Olyan szellemi törekvéseket képviselnek az ezekhez köthető mozgalmak, amelyek történelmi összefüggésben keresik a válaszokat a mindennapi élet döntő kérdéseire" - mondta Lezsák Sándor.
Felidézte, hogy Trianon után a népfőiskolák a magyar társadalmi valóság széles körű megismertetésének feladatát végezték el a parasztság körében, majd a kisbirtokosok gazdasági életét segítették. Kitért arra, hogy a kommunista hatalom nem tűrte a keresztény szellemiségű népfőiskolák működését, vagyonukat államosították, vezetőiket üldözték, majd a rendszerváltás után a közművelődés leépülésének időszakában alakultak újra népfőiskolák Magyarországon, ekkor, 1990 telén alakult a lakiteleki intézmény is.
"Az újjászervezett Nemzeti Művelődési Intézet és a lakiteleki népfőiskola megalapozta a népfőiskolai hálózat stratégiai kereteit. Az a szemlélet, az a nemzeti és népi elkötelezettség, erkölcsi vállalkozás és társadalomjavító szándék, ami a két világháború között jelen volt, ma is alapját szolgáltatja a népfőiskolai közművelődési törekvéseknek. Másfél éve elkészült a Kárpát-medencei népfőiskolai hálózatról egy mintegy kétszáz oldalas tanulmány, amely jövőképet, stratégiai célt, programot, módszertant és gyakorlati lépéseket fogalmaz meg" - jegyezte meg Lezsák Sándor.
Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke a kultúra hármas egységéről beszélt, amely a tanítás és a tanulás, a tudományok arzenálja, valamint a művészet sokfélesége szerepel. "E hármasság megtagadása tévedés, és az ember élete értelmének megengedhetetlen korlátozása" - vélekedett.
Kiemelte: a múltunkban gyökerező és a közös jövőre irányuló nemzeti kultúrát kiegészíti a magyar nemzetnek az európai és egyetemes eredményekre támaszkodó kultúrája.
"A kétféle megközelítés a mindennapi arány kérdése" - tette hozzá. Fekete György úgy vélte, hogy a mi sajátosságaink nem jelentenek befelé fordulást, hanem hozzáadott értéket képviselnek.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a kulturális alapellátással, a közszféra illetékes intézményeinek összefogásával a társadalom valamennyi szereplőjét hozzásegítik ahhoz, hogy a művelődés a mindennapi élet részévé váljon.
"A kultúra újrapozicionálásáról van szó, egy jövőkép felvázolásáról. Vissza kellene találnunk a kultúra eredeti, latin nyelvű értelméhez, hogy a 21. század Magyarországán a kultúra a minden nap művelt értékeket takarja" - szögezte le Hoppál Péter.
"Az elmúlt másfél évben a kulturális alapellátás kerekasztala ülésein egyfajta kohéziós szemlélet alakult ki, ötezren a közszférában, 25 ezren a teljes spektrumban dolgoznak azért, hogy sikerüljön a kultúra felemelt társadalmi szerepét betölteni" - fogalmazott Hoppál Péter. Példaként említette, hogy Magyarországon évente több mint 1,5 milliós a hangversenyek látogatottsága, 2,3 milliós a könyvtáraké, 6,4 milliós a színházaké, 9,5 millió a múzeumok esetében, a közművelődés többi rendezvénye tekintetében ez a szám 76,5 millió.
(MTI)
