Életének 87. évében elhunyt Psota Irén. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas színművésznőt, érdemes és kiváló művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti.

Psota Irén 1929-ben, Budapesten született. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a Madách Színházhoz szerződött, ahol 1980-ig játszott. Ezt követően a Népszínház, majd a Nemzeti Színház tagja volt. 1990-ben visszatért a Madáchba, ahol többek között Pécsi Sándorral, Kiss Manyival, Tolnay Klárival és Gábor Miklóssal játszott együtt.

Rendkívül sokoldalú, nagy formátumú színésznő volt, tragikus hősnőt éppoly hitelesen alakított, mint komikus vagy groteszk színpadi figurát. Prózai szerepei mellett zenés színházban és kabaréjelenetekben is fellépett. Számos felejthetetlen alakítást nyújtott színpadon és filmen egyaránt. Legismertebb filmszerepei közé tartozik a Fűre lépni szabad (1960), Házasságból elégséges (1962), Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964), Férjhez menni tilos! (1964), Az oroszlán ugrani készül (1969).

Munkásságáért 1966-ban és 2007-ben Kossuth-díjat, 1976-ban Érdemes művész, 1982-ben Kiváló művész címet vehetett át. 1996 óta a Halhatatlanok Társulatának tagja, 2000 óta a Nemzet Színésze.

„Mindent óriási energiával csinálok, különben nem volna értelme. Engem a szerelmek, sikerek, kalandok, az őrültségek, a lángolások éltetnek. Meghalok és újjászületek. Mennybe megyek, aztán a pokolba. A végletek embere vagyok” – mondta magáról.

Sajátos gesztusai, különleges hangja, varázslatos személyisége mindörökre velünk marad.

Psota Irén az Emberi Erőforrások Minisztériumának saját halottja. Temetéséről később intézkednek.

(EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárság)