Reformáció 500 Emlékbizottságot hozott létre a Kormány, a reformáció 2017-ben esedékes 500. évfordulója méltó megünneplésének előkészítésére – jelentette be napirend előtti felszólalásában az Országgyűlésben Dr. Hoppál Péter kultúráért Felelős államtitkár. A reformáció emlékév eseményei már 2016. február 29-én útjukra indultak.
A politikus beszédében megemlékezett a reformáció vívmányairól. Mint mondta: „a reformáció, túlzás nélkül mondható, valóban megváltoztatta a korabeli ismert világot. A polgárosodást ekkoriban elindító humanista filozófia az ember evilági létének értelmére, felelősségére jelentős hangsúlyt helyezett. A reformáció egyházai az anyanyelvű, nemzeti bibliafordítás, irodalom, ének, költészet és a latin helyett az anyanyelvi istentiszteleti rend megteremtői voltak. Új irányt vettek a művészeti ágak, az irodalom, a zene, a képzőművészet, de még az építészet is. Tevékenységük további következménye a tisztes haszon elvének bibliai alapú deklarálása, mely által az egyének közössége, felelőssége, adakozása tartja fenn az egyházat, nem pedig annak hűbéri vagyonelemei. Így sarjad ki ebből a gondolkodási körből a svájci bankrendszer, de Max Weber híres következtetései szerint a reformáció teremti meg a kapitalizmus alapjait is.”
Hoppál Péter hangsúlyozta: „Mindezen folyamatokra emlékezik a világ 2017-ben, a reformáció 500. évfordulóján. De jövőre az emlékévben Európán kívül velünk fog ünnepelni Észak-Amerika, Afrika egy része és kismértékben Ausztrália és Ázsia is. S mivel a reformáció legkeletebbi európai bástyája a XVI. századi Magyarország lett, a Kárpátoktól keletre nem terjed tovább a protestantizmus, ezért nekünk, magyaroknak különös felelősségünk a fél évezredes jubileum számon tartása, megünneplése. Nem kisebb enciklopédikus tudós, mint a pár hónapja elhunyt Nemeskürty István professzor írta le számos tanulmányában katolikus gondolkodóként: ha nem lett volna reformáció, ma már nem magyarul beszélnénk. De így vallott erről Illyés Gyula, korszakos írófejedelmünk is. És valóban, a magyar nyelvű irodalom kibontakozása vagy épp a nyelvújítás, de a reformkor és nagy szabadságmozgalmaink mögött is jelentős mértékben a magyar protestáns nép és értelmiség szellemi mozgalmainak indíttatása áll. Elég, ha Bocskaira, a kurucokra, Kazinczyra, Kölcseyre, a Himnusz költőjére, Aranyra, Petőfire, Jókaira vagy később Adyra gondolunk.”
Az államtitkár úgy fogalmazott: illő és méltó, hogy a reformáció fél évezredes jubileumára Magyarország Kormánya és a hazai protestáns történelmi egyházak létrehozták a Reformáció 500 Emlékbizottságot. Elmondta: a testület a felvezető évek tematikája mellett jelentős pályázatokat hirdet meg a Kárpát-medence emlékező közösségei számára. Színdarabok, irodalmi és képzőművészeti alkotások, filmek, vetélkedők, koncertek, levéltári, könyvtári kutatások, tudományos konferenciák, ösztöndíjak járulnak hozzá a jubileum társadalmasításához.
Hoppál Péter kiemelte: a 2016. február 29-én útjára indított programsorozat arra figyelmeztet, a reformációnak van mondanivalója a XXI. századi Magyarország számára. Úgy vélte: a megújulás lendülete alcímmel meghirdetett eseménysorozat nem arra helyezi a hangsúlyt, ami szétválaszt, hanem arra, mi a valódi érték, amely összeköt. Azt üzeni, van tapasztalatunk arra, miként újulhat meg az egyes ember, a közösség, a nemzet.
(EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárság)