Az Európai Unió Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport Tanácsa május 22-én tartotta első ülésnapját Brüsszelben. Magyarországot Prof. Dr. Bódis József államtitkár képviselte az eseményen. A tanácskozáson Európa oktatási vezetői megállapították, hogy szükséges további átfogó lépéseket tenni a fiatalok nyelvtudásának fejlesztése érdekében.
A találkozón javasolták a tagállamoknak, hogy az oktatás nyelvén felül nyújtsanak segítséget még legalább egy másik európai nyelv kompetenciaszintű elsajátításához, lehetőleg a középfokú oktatás befejezése előtt. Ez ugyanis lehetővé teszi a diákok számára az idegen nyelv hatékony társadalmi, tanulási és szakmai célú használatát. Emellett indítványozták egy harmadik nyelv olyan szintű elsajátítását, amely lehetővé teszi számukra a folyékony kommunikációt. A magyar kormány a fiatalok nyelvtanulásának ösztönzése terén jelentős lépéseket tett az elmúlt években: ingyenessé tett a nyelvvizsgát, ingyenes külföldi nyelvtanulást tesz lehetővé a fiataloknak, és ősztől akár kamatmentes diákhitelt is biztosít a nyelvtanuláshoz.
Az ifjúságpolitika területén a vezetők következtetéseket fogadtak el a fiatalok munkaerőpiaci helyzetének erősítéséről, különös tekintettel a hátrányos helyzetűekre. Magyarország fontosnak tartja a korai beavatkozást szolgáló intézkedések megerősítését. Hazánkban 2010 óta a fiatalok munkanélkülisége is harmadára csökkent, a kormány célja, hogy tovább csökkentse azt.
Mindezeken felül olyan fejlesztéseket javasoltak, amelyek a kisgyermekkori nevelés és gondozás területére irányulnak. Mivel ebben a korban jelentősen fejlődnek azok a kompetenciák, amelyek a gyermekek későbbi iskolai teljesítményét, szocializációját, személyiségfejlődését megalapozzák. Az Unióban 61 millió olyan felnőtt állampolgár van, akik az írástudással, illetve számolási vagy digitális készségek hiányával küzdenek. A tagállamok feladata – hangzott el az ülésen – hogy azonosítsák a meglévő készségeket, illetve azok hiányát; erre alapozva pedig személyre szabott tanulási ajánlatot tegyenek, valamint ismerjék el hatékonyabban a meglévő képességeket.
Az oktatásért felelős miniszteretek arról is eszmét cseréltek, hogy Európa jövőjének építéséhez miként járulhat hozzá az oktatás, és hogyan tudja erősíteni a társadalmi kohéziót. Prof. Dr. Bódis József ezzel kapcsolatban elmondta, hogy főként a természettudományos képzésekre jelentkező tanulók számát lenne szükséges növelni, ugyanakkor a nyelvi kompetenciák magas szintű elsajátítása is kihívást jelent. A technológiai fejlődés kínálta előnyök kihasználása érdekében pedig szükség van a digitális készségek fejlesztésére.
(EMMI)
