Augusztus közepére elkészíti az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet azokat a tanmenetjavaslatokat, amelyek bár még nem változtatnak a kerettantervi óraszámokon, de a tananyag feldolgozásában jóval nagyobb szabadságot biztosítanak majd - közölte Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár kedden Budapesten.
Sipos Imre a köznevelési kerekasztal kilencedik ülése után sajtótájékoztatón elmondta: emellett olyan sztenderdeket dolgoznak ki, amelyekkel mérhető, hogy a negyedik és a nyolcadik évfolyam végére hová kell eljutni.
Az alsó tagozatra vonatkozó harmincperces tanóráról szóló javaslatról azt mondta: ez nem jelent új csengetési rendet, a fennmaradó 15 percet játékos módon lehetne felhasználni. Ezt az új rendet szeptember 1-jétől már alkalmazhatják az iskolák, ezt a tárca maximálisan támogatja.
Kitért arra is, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átalakítása során a kerekasztal javaslatai a törvénymódosításban és a rendeletben egyaránt megjelentek. Szintén a kerekasztal javaslatára a nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatásának rendeleti módosítása is megkezdődött. Foglalkoznak a tanfelügyeleti rendszer és a pedagógusok előmeneteli rendszerének a megújításával is - jelezte a helyettes államtitkár.
Megerősítette, biztosítják annak lehetőségét, hogy a jövő szeptemberi béremelést az iskolaigazgatók differenciáltan osszák szét. Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára erről azt mondta: ennek a lehetőségét teremtik meg, azaz, hogy a jobban dolgozókat nagyobb mértékben lehessen jutalmazni.
Sipos Imre a labdarúgás kerettantervéről közölte: semmiféle kötelezettségről nincs szó, a lehetőségeket szeretnék színesíti, példaként hozta fel még a kézilabdát és kosárlabdát. Azaz heti két órára - ha megvannak a feltételek - választhatják, bevezethetik ezeket a tanterveket, több ilyen kerettantervet (ket) is lehet használni.
Összegzése szerint a köznevelési kerekasztal az érdemi munkáját sok területen elvégezte, illetve ezt a jövőben is folytatni fogja.
Az összes, a kerekasztal által felvetett javaslat törvénymódosításban, rendeletmódosításban vagy a folyamatban lévő rendeletekben megtalálható, illetve megtalálhatók lesz.
Csépe Valéria, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke kiemelte: a nemzeti alaptanterv ötödik változatát dolgozzák ki.
A kerekasztal mostani ülésén áttekintették a Nemzeti alaptanterv koncepciójának gerincét, amelyet úgy jellemzett, hogy rugalmas, jól tervezhető, az iskola helyi igényei szerint alakítható kerettantervekből levezethető lesz. Csépe Valéria szemléletváltást ígért, s célként jelölte meg a versenyképes oktatást és az értékalapú nevelést.
Hozzátette: az 1-4. évfolyamon stabil alapkészségeket szeretnének kialakítani, "sima óvoda-iskola átmenetet" szeretnének megteremteni.
Zalay Szabolcs, a gyermek és tanulói életutak munkacsoport képviseletében kiemelte: a 21. századi magyar iskola alapját jelenthetik a megszületett döntések, amelyek az idő minőségi felhasználását segíthetik. Megjegyezte: a fizikai, lelki és a szellemi nevelést együtt kell kezelni, ezért meg kell erősíteni a mindennapos testnevelést, s fontos, hogy a mozgás minőségi mozgás legyen.
(MTI)