Népszerűbb a pedagógusképzés, a tanulók teljesítménye közötti különbségek egyre kiegyenlítettebbek, az óvodáskorú gyermekek közel 96 százaléka vesz részt a nevelésben és több pénz jut az oktatásra is. A többi között ezeket emelte ki hazánkkal kapcsolatban az Európai Bizottság szeptember 26-án bemutatott „Education and Training Monitor 2019” című kiadványa, amely a tagállamok oktatási rendszereiben megvalósított intézkedésekre és a fő kihívásokra fókuszál.
A brüsszeli jelentés is elismeri, hogy nőtt az oktatásra fordított összeg. Magyarországon az oktatásra fordított államháztartási kiadások GDP-hez viszonyított aránya 2017-ben 5,1% volt, meghaladva az uniós átlagot (4,6%), a növekedés mértéke 23,5% volt a 2014-2016-os időszakban. Mint ismert, a kormány 2020-ban már 645 milliárd forinttal többet fordít az oktatásra, mint 2010-ben.
A kiadvány kiemeli, hogy a koragyermekkori nevelésben és oktatásban részt vevő gyermekek számának növekedésével párhuzamosan az ezen a területen dolgozó pedagógusok képzettségi szintje is emelkedett hazánkban. A pedagógus béremelést tartalmazó életpályamodell kiterjesztésével vonzóbb lett a pedagógushivatás, 2014-ben 50%-kal többen iratkoztak be felsőfokú szakirányú képzésre, mint egy évvel korábban. A kormány a tanárképzésben és a gyógypedagógus-képzésben résztvevő hallgatókat a Klebelsberg-ösztöndíjjal támogatja. 2017-től bővült az iskolaigazgatók hatásköre: a tankerületi igazgatóval közösen dönthetnek a pedagógusok foglakoztatásáról, emellett a mindennapi kiadásokra rendelkezésre álló költségvetés egy részével is az iskolaigazgatók gazdálkodhatnak. A kormány már dolgozik az iskolaigazgatók béremelésén is.
A jelentés hangsúlyozza: Magyarország megerősítette a tanulók teljesítménye közti különbségek kiegyenlítésére irányuló intézkedéseket. Az óvodai nevelésben való kötelező részvétel kezdő korhatárának 5 éves korról 3 éves korra való csökkentését a Bizottság előremutató lépésként értékeli. Hazánkban a 4-6 éves gyermekek 95,6%-a vesz részt koragyermekkori nevelésben és gondozásban, ez az arány az uniós átlagot (95,4%) enyhén meghaladja, ugyanakkor teljesíti az „Oktatás és képzés 2020” keretrendszer referenciaértékét is. A jelentés szerint az intézkedés hatására javulás várható a gyermekek későbbi iskolai előrehaladásában. 2016-ban Magyarországon a roma gyermekek óvodai nevelésben való részvétele 91% volt, a régióbeli tagállamokban pedig ez a legmagasabb arány.
A Bizottság pozitív gyakorlatként emeli ki a Biztos Kezdet Gyerekházak programot, amely 3 év alatti gyermekek számára biztosítja a fejlődést segítő foglalkozásokat a hátrányos helyzetű térségekben. A programot hazai költségvetésből finanszírozzák, jelenleg mintegy 135 Biztos Kezdet Gyerekház működik országszerte.
Az iskoláskorú gyermekek részére biztosított, esélyteremtést célzó, iskolarendszeren kívüli intézkedések közül a jelentés a Tanoda programot emeli ki. 2019-től a tanodarendszer bekerült a gyermekvédelmi törvénybe, 2,5 milliárd forint állami támogatással biztosítva a működést. Évente mintegy 200 iskola utáni tanoda finanszírozása valósul meg mintegy 15 000 hátrányos helyzetű tanuló számára.
A tanulók idegen nyelvi készségeinek javítása érdekében a kormány 2019 februárjában bejelentette, hogy a 9. és 11. évfolyamos tanulók ingyenes kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon való részvételét célzottan támogatja. A támogatásban várhatóan mintegy 140 000 diák részesülhet.
(EMMI)
