A Kormány benyújtotta a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását az Országgyűléshez. Az apróbb módosítások célja a gyermekek, tanulók előmenetelének támogatása, valamint az, hogy nagyobb anyagi megbecsülést kapjanak az iskolaigazgatók, és ezáltal az intézményvezetői pálya vonzóbbá váljon a fiatalok, valamint a pedagógusok számára.
A kormány célja, hogy – a pedagógusok már bevezetett életpályamodellje részeként – az iskolaigazgatók többletmunkája is nagyobb megbecsülést kapjon. Ezért, ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, akkor azzal felhatalmazást ad a Kormány számára további pótlék és ösztönzési kereset-kiegészítés megállapítására az intézményvezetők részére. A rendeleti szintű részletszabályok kidolgozása a törvény elfogadása után történhet meg.
A Kormány döntése alapján 2020. szeptember 1-jétől az alap- és középfokú oktatás valamennyi évfolyamára kiterjed az ingyenes tankönyvellátás. Ehhez a kormány a jövő évi költségvetésben minden szükséges forrást biztosít. A program jogi garanciájaként a javaslat hatályon kívül helyezi az önálló tankönyvtörvényt, a tankönyvellátás legfontosabb szabályait pedig a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénybe illeszti.
A törvényjavaslattal a Kormány az Alkotmánybíróság által kért jogalkotási feladatnak is eleget tesz, miszerint megerősíti a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekre, tanulókra vonatkozó jogi és szakmai garanciákat; a módosítások és a szolgáltatások bővítése érdekében meghozott intézkedések még inkább biztosítják a tanulók egyéni képességeikhez igazodó fejlődését.
A törvényjavaslat módosítja a 2015-től bevezetett, 3 éves kortól kötelező óvodába járás nyomon követését, és egyértelműbbé teszi az óvoda-iskola átmenet feltételrendszerét. Az intézkedés azóta bizonyított, jelentősen növeli a gyermekek esélyét és segíti fejlődésüket – különösen a hátrányos helyzetű családok esetében – a kötelező óvodáztatás, hiszen az óvoda fokozatosan, de különösen az utolsó évében az iskolában folyó nevelő-oktató munkában való részvételre készít fel.
A szülő, a tanuló számára egyértelmű visszajelzést az elért teljesítményről az osztályzatok, érdemjegyek teremtik meg. A Javaslat a jövőben nem követeli meg a miniszteri engedélyt a szöveges értékeléshez, tehát erre az intézmény saját döntése alapján is lesz lehetőség, ugyanakkor kötelezővé teszi, hogy a félévi és az év végi teljesítményt osztályzattal is kell minősíteni.
Mivel össztársadalmi érdek az, hogy a gyermekek iskolába járjanak és végzettséget szerezzenek, a javaslat kivezeti a magántanulói jogviszonyt, helyette az érintettek a jövőben egyéni munkarendet kérhetnek a 2020/21-es tanévtől, ha ezt a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös.
(EMMI)
