Az első világháború során a szerb hadszíntéren fogságba esett magyar katonáknak emléket állító kiállítás nyílt a Szamár-sziget szellemkatonái - A nagy háború balkáni halálmarsa címmel csütörtökön Budapesten, a Magyarság Házában.
Kép letöltése
A nemzetközi multimédiás vándorkiállítás díszmegnyitóján Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kiemelte: emlékezni és emlékeztetni kell Magyarország veszteségeire, ezért állította fel a kormány az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottságot, amely a kiállítást is támogatta. Magyarország az első világháborúban elvesztette területe kétharmadát, lakossága felét, és 661 ezer katonát. Ezen felül több mint 700 ezer katona megsérült, és több mint 730 ezren estek hadifogságba - emlékeztetett az államtitkár, hozzáfűzve: Magyarország mindvégig ellenezte a háborút, de nem volt rá jogi lehetősége, hogy megakadályozza azt.
Rétvári Bence azt mondta: annak, hogy Európában ne legyen testvérháború, egyik letéteményese az Európai Unió. Ugyanakkor hozzátette: az ország szuverenitásának megvédése nem lehetséges, ha egy ország nem dönthet önállóan a számára fontos kérdésekben.
A balkáni halálmarsot megjárt több mint 80 ezer magyar katona katasztrófája is megelőzhető lett volna, ha Magyarország szuverén módon hozhatta volna meg döntését - hangsúlyozta.
Az első világháború kezdetén, 1914-ben a szerb hadszíntéren fogságba esett katonákat nyolcszáz kilométeren át terelték a Balkánon, majd napokig marhaszállító gőzösök gyomrában hánykolódtak, mire a Szardínia melletti Asinarára (Szamár-sziget) értek. A 85 ezres "fogolytömegből" végül mindössze hatezren térhettek haza, sokan jóval a háború befejezése után. A legtöbb hősi halott Magyarországról származott.
A balkáni halálmarsot megjárt hadifoglyok történetének bemutatására vállalkozott Margittai Gábor feleségével és egyben kutatótársával, Major Anitával közös Asinara-projektjével, amely három pilléren nyugszik. Első része volt Margittai Gábor Szamár-sziget szellemkatonái - A nagy háború eltitkolt halálmarsa című, idén októberben megjelent könyve, második eleme a most megnyílt kiállítás, és Margittai Gábor főszereplésével, szakértői közreműködésével, Major Anita rendezésében ősszel egy ötvenperces dokumentumfilmet is forgattak a hadifoglyok végállomásán, Asinara szigetén.
A Magyarság Házában január 18-ig látható kiállításon korabeli fotók, valamint a hadifoglyok történetét feltáró kutatóút során készült fotók és filmfelvételek segítségével kaphat betekintést a balkáni halálmars történetébe a látogató.
A kiállítást - amely az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával, a Külső Magyarok Kisebbségkutató és Médiaszolgáltató Kft. rendezésében valósult meg - Budapest után a tervek szerint több vidéki városban, valamint a balkáni halálmars útvonalán is bemutatják majd.
(MTI)
