Az Európai Unió által publikált éves oktatási kiadvány azt mutatja, hogy nemcsak Magyarország, hanem a magyar oktatásügy is erősödik - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.
Rétvári Bence a most közzétett kiadvány tartalmára utalva megjegyezte, hogy az elmúlt években a magyarországi ellenzék aktív volt az Európai Bizottság oktatási és képzési figyelőjének megjelenésekor, annak Magyarországgal kapcsolatos negatívumait igyekezett felnagyítani. Az államtitkár szerint az ellenzék most azért is hallgat, mert az eddigi legfőbb érvüket - miszerint a magyar kormány keveset fordít az oktatásra - a mostani jelentés cáfolja.
A kiadványban látható, hogy Magyarország nagymértékben növelte az oktatásügyre fordított kiadásokat. Most annyival haladja meg az uniós átlagot, mint amennyivel korábban az alatt volt. Magyarország tavaly a GDP arányában 5,2 százalékot fordított oktatásra, míg az uniós átlag 4,9 százalék volt - ismertette.
Rétvári Bence közlése szerint az uniós jelentés azt is kiemelte, hogy nem csak növekednek a források, hanem azokat jól költik el. Üdvözölték például azt, hogy a magyar kormány több mint 300 millió eurót kíván költeni az iskolát végzettség nélkül elhagyók arányának csökkentésére. Ennek kapcsán Rétvári Bence azt is elmondta, hogy Magyarországon még így is kisebb az iskolát végzettség nélkül elhagyók aránya (11,8 százalék), mint az uniós átlag (12,7 százalék).
Az államtitkár szólt arról, hogy a bizottság évenként megjelenő kiadványa több forrás alapján készül: az Eurostat, az OECD, valamint tudományos hálózatok adatai is felhasználja. Rétvári Bence szerint a mostani kiadványból kitűnik, hogy Magyarországon egyre inkább pozitív folyamatok láthatóak az oktatás területén, tartalmazza többek között az állami fenntartással kapcsolatos változások, valamint a pedagógus életpályamodell pozitív hatásait is.
Kedvezően értékelték továbbá, hogy az iskola előtti nevelésben való részvétel 94,4 százalék, míg az uniós átlag 93,2 százalék, továbbá, hogy a korai fejlesztésben való részvétel tekintetében is az uniós átlag felett alakult a magyarországi adat.
A hároméves kortól kötelező óvodáztatást is pozitívan értékelték - mutatott rá.
Mindemellett az uniós jelentésben a középiskolából és a felsőoktatásból kikerülők gyors munkára találását is hangsúlyozták - ismertette az államtitkár, aki szerint ezt részben a munkavédelmi akcióprogram, az új munkahelyek teremtése is segítette, továbbá az, hogy a felsőoktatást több intézkedéssel is igyekeznek a munkerőpiaci igényekhez igazítani.
A kiadványból az is kiderült, hogy az Európai Unióban Magyarország azon országcsoportba tartozik, ahol jelentős mértékben emelkedett a felsőfokú végzettségűek aránya, és elértük a 2020-ra kitűzött célt - emelte ki Rétvári Bence.
Az uniós kiadvány feladatokat is meghatároz a tagállamok számára. Magyarország tekintetében azt emelték ki, hogy nagyok a társadalmi különbségek az ország egyes részei között, az iskolákon belül is. Ez a különbség megnyilvánul - többek között - az iskolaelhagyást tekintve, valamint a roma és nem roma tanulók teljesítménye közötti különbségben is - jegyezte meg Rétvári Bence.
Az államtitkár fontos feladatnak nevezte ezen különbségek csökkentését, és úgy vélekedett, azok megoldására állami fenntartású, központosított iskolarendszerre van szükség. Ennek kapcsán fontos eredménynek nevezte, hogy amióta az iskolába járáshoz kötötték az iskoláztatási támogatást, 29 ezerről 13 ezerre csökkent az 50 óránál több igazolatlan órát felhalmozók száma.
Kiemelte továbbá, hogy jelenleg is 900 diák részesül támogatásban az "út a diplomához" program keretében, továbbá 9000 halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű diák kap ösztöndíjat tanulmánya folytatásához.
(MTI)
