Az elmúlt időszakban megrázó események történtek Egyiptom el-Arís városának körzetében. A kopt keresztények elleni erőszakhullámnak több halálos áldozata van, s számos családot késztetett otthonuk elhagyására. A Magyar Kormány határozottan elítéli a terrorizmus minden formáját, a vallási közösségek, a kopt keresztények ellen elkövetett atrocitásokat és erőszakos cselekményeket, őszinte részvétét fejezi a meggyilkoltak családjának és hozzátartozóinak.

Magyarország hasonlóképpen felemelte a szavát a 2016. december 11-ei koptok elleni kairói terrortámadás idején, segítséget ajánlott fel a sérülteknek és az áldozatok hozzátartozóinak, s ennek jegyében érkezett Budapestre az a két egyiptomi kopt nő, akik kórházi utókezelésére a Honvéd Kórházban kerül sor a magyar és az egyiptomi fél együttműködésében.

A magyar kormány az üldözött keresztény közösségek helyzetének megismerésére és megsegítésére 2016. október közepén új helyettes államtitkárságot hozott létre az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül. Munkája keretében kerül sor közel-keleti egyházfők látogatására és tanúságtevő előadásaik megtartására. Legutóbb, 2017. február 20-23-án II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárka járt Budapesten, és számolt be közössége helyzetéről. A megbeszélések eredményeképpen Magyarország 1 millió euró humanitárius segítséget nyújt a szír ortodox egyháznak, illetve ugyanekkora összeggel támogatja a szír katolikus egyházat is, hogy elősegítse a menekültek szülőföldjükre való visszatérését, s hozzájáruljon az egyházak munkahelyteremtő programjaihoz.

A közelmúltban tartott „Megerősített Együttműködés – A kooperáció új lehetőségei az üldözött és diszkriminált keresztény közösségek érdekében” című nemzetközi találkozón elfogadott Közös Nyilatkozat is jelzi Magyarország és a nemzetközi civil szervezetek közti széleskörű összefogást, s ebben a növekvő magyar szerepvállalást.

A 2017. január 27-én aláírt Közös Nyilatkozat tartalma a következő:

A „Megerősített Együttműködés – A kooperáció új lehetőségei az üldözött és diszkriminált keresztény közösségek érdekében” c. budapesti konferencia résztvevői a következő közös nyilatkozatot teszik és az alábbi akció pontokban állapodnak meg:

Egyre több jelenség utal arra, hogy a XXI. sz. eddig eltelt részének egyik legsúlyosabb és legmélyebben gyökerező problémája a vallásokkal való visszaélés és a vallásszabadság hiánya és korlátozása.

Sajnálatos módon, napjainkban növekszik az intolerancia a vallási közösségekkel szemben. A Pew Forum statisztikái szerint a világ népességének háromnegyede él olyan területen, ahol jelentős vagy nagyon nagy a valláskorlátozás, illetve a vallásos közösségekkel szembeni ellenségeskedés. A keresztény közösségek nem az egyedüli üldözöttek, de gyakori célpontjai az ellenséges megnyilvánulásoknak. Az elmúlt években Szíriában és Irakban élő őslakos keresztények több mint fele kényszerült otthona elhagyására, szomszédos országokban vagy a világ más részein ideiglenes menedéket keresni az üldöztetés miatt.

• A konferencia résztvevői egyetértenek abban, hogy az üldözött keresztény csoportok boldogulását elsődlegesen több évszázados lakóhelyükön kell elősegíteni. A keresztény közösségeknek felszabadított lakóhelyükre való visszatérését nemzetközi biztonsági és védelmi garanciákkal és az újjáépítés megkezdésével kell elősegíteni.

A konferenciai résztvevői elkötelezettek és egyetértenek abban, hogy

• sürgető feladat elősegíteni a keresztény közösségek és más vallási-etnikai csoportok közötti békét a Közel-Keleten. A többszörös fenyegetettségben élő keresztény közösségek csak a bizalom és megbékélés szellemében, a biztonságos és békés jövő reményében tudnak visszatérni a településeikre;
• a nemzetközi közösségnek biztosítania kell, hogy a helyi rendfenntartásba és ellenőrzési feladatokba a helyi közösségek képviselőit is jelentős számban bevonják;
• feladatuk kiállni az üldözött és diszkriminált, különösen a keresztény közösségek mellett, és képviselni problémáikat. Felemelik hangjukat, csatlakozván ahhoz a számos európaihoz, akik növekvő érzékenységgel reagálnak a vallási kisebbségeket érő kihívásokra és ismerik föl a bajban lévők megsegítésének szükségességét;
• fontos az elkövetett atrocitásokat nevükön nevezni, népirtásnak és emberellenes bűncselekménynek elismertetni, ide értve az ún. Iszlám Állam (Daesh) közel-keleti keresztény kisebbségek ellen elkövetett atrocitásainak népirtásként való minősítését. Együttes fellépéssel kell szorgalmazni a nemzetközi közösség elítélő szerepvállalását, a tettesek és felelősök mielőbbi Nemzetközi Büntetőbíróság vagy országos, regionális, ill. nemzetközi ítélőbíróság elé állítását;
• a szabad vallásgyakorlás alapvető emberi jog. Semmi sem igazolhat olyan cselekményt, mely mások életét fenyegeti vagy erőszakos eszközöket vet be más vallási közösségekkel szemben;
• dolgozni fognak azon, hogy az oktatás, a média és az új kommunikációs eszközök bevonása révén ráirányítsák a figyelmet a keresztények üldözésére és hátrányos megkülönböztetésére, s az ebből eredő, a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető veszélyekre;
• a konferencia résztvevőiként tovább erősítik együttműködésüket a keresztény közösségek üldöztetése, illetve más vallási alapú atrocitások kivizsgálása és bemutatása terén. Együtt fognak működni egy olyan, fenntartható megoldás kidolgozásában, amely biztosítja, hogy az üldözött keresztény közösségek visszatérhessenek szülőföldjükre és ott békességben élhessenek;
• elkötelezettek az irányban, hogy saját eszközeikkel, tapasztalataikkal elősegítsék a keleti és nyugati keresztények helyzetét jól ismerő szakértők, kutatók, politikusok, kormányzati és egyházi szereplők minél szélesebb körű összefogását és együttműködésének megerősítését.

(EMMI Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Helyettes Államtitkárság)