Bízunk benne, hogy Magyarország mindig a béke és a biztonság szigete marad a zsidóságnak, az egész magyarságnak és mindenki másnak, ahol senkinek sem kell félnie, hogy származása, szokásai, kultúrája miatt megkülönböztetés éri - mondta Rétvári Bence a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen reményét fejezte ki, hogy a zsidó közösségeket a jövőben is meg tudják védeni nemcsak a régi, hanem az új típusú antiszemitizmussal szemben is.
Hangsúlyozta, hogy
ennek köszönhetően visszaszorult az antiszemita közbeszéd Magyarországon.
Emlékeztetett, hogy a magyar alaptörvény és a büntető törvénykönyv szerint bármilyen, a közösséget ért támadás esetén annak bármely tagja felléphet és követelheti a jogsértéstől eltiltást.
Az államtitkár fontos lépésnek nevezte a zsidó közösségi kerekasztal létrehozását, a kormányzati szereplők és a zsidó közösségek képviselőinek folyamatos párbeszédét, és az ennek alapján elért eredményeket. Példaként említette, hogy Kárpát-medence-szerte zsinagógák újultak meg és közösségi terek jöttek létre az elmúlt években.
Rétvári Bence kitért arra is, hogy az új történelemkönyvek szerzői és a zsidó közösségek szakértői közösen írták meg a zsidó közösség történetéről, így a holokausztról is szóló fejezeteket. Így
Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete arról beszélt: Budapest szemtanúja volt a zsidó élet pusztulásának, ezrek összegyűjtésének és gettóba zárásának, a deportálásoknak, ártatlanok barbár lemészárlásának a Duna-parton és másutt. A magyar zsidó közösség tragédiája az utcákra, a város épületeire van írva, része a városképnek - mondta.
Hozzátette: napjainkban viszont
a pusztítást legyőző életnek.
A nagykövet szólt arról, hogy az áldozatokra emlékezés nemcsak igazságszolgáltatás, hanem a következő nemzedék jobb jövőjének biztosítása is. Egy olyan jövőé, ahol senki nem találhatja szembe magát ilyen gonoszsággal; egy olyan világé, ahol a szenvedést nem hagyják figyelmen kívül, ahol a diszkriminációt, a gyűlöletet és a sötétséget elűzik - emelte ki.
Jószéf Amrani azt kérte a magyar kormánytól, tegyen még többet a fiatalok oktatásáért, hogy megismerjék a múltat, a "történelmi leckét".
A fennállásának 70. évfordulóját ünneplő Izraelről szólva hangsúlyozta a függetlenség fontosságát a zsidó nép számára. Ugyanakkor
és segít felismerni, hogy a demokrácia és a választások nem garantálják az emberi jogok védelmét - jegyezte meg.
Grósz Andor, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte: felfoghatatlan a tragédia, amelyet a vészkorszakban a zsidóságnak el kellett szenvednie és felfoghatatlan az a veszteség, amely az egész magyar nemzetet érte.
Elképzelhetetlen, mennyivel
és megjósolhatatlan, hány alkotás születhetett volna, ha Radnóti Miklós, Szerb Antal vagy Rejtő Jenő befejezheti életművét.
De "minden ártatlan áldozat vére az égre kiállt", és "amikor emlékezünk, nemcsak az ismert nevek százairól, hanem a hétköznapi emberek százezreiről, mérnökökről orvosokról, kisiparosokról és gyári munkásokról emlékezünk meg" - mondta Grósz Andor.
Hozzátette:
amellyel tartozunk nemcsak az ártatlanul elhurcoltak emlékének, hanem az utánunk következő nemzedékeknek is.
A megemlékezés végén a résztvevők elmondták a kaddist, majd mécseseket és köveket helyeztek el az áldozatok emlékfalánál.
A rendezvényen részt vett mások mellett Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, Boross Péter volt miniszterelnök és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.
Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től
arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött meg Kárpátalján a zsidó emberek gettókba zárása.
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.
(MTI; kormany.hu)
