Rétvári Bence mondott beszédet szombaton a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban a boldog Apor Vilmos pappá szentelésének 100., halálának 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen és kiállítás megnyitón. Az eseményen Orbán Viktor miniszterelnök levelét is felolvasták.

Boldog Apor Vilmos vértanú olyan főpap volt, aki példa a mai és a jövő nemzedéknek is, ezért tiszteletnek kell öveznie - írta Orbán Viktor miniszterelnök abban a levélben, amelyet szombaton olvastak fel a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban a boldog Apor Vilmos pappá szentelésének 100., halálának 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen és kiállítás megnyitón.

Az üzenetben a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „nem azáltal keresztény valaki, hogy annak nevezik, hanem azáltal, amit tesz”. A Győri Egyházmegye volt püspökének tettei nem szabad, hogy feledésbe merüljenek, s a megújult emlékkiállítás ehhez „olyan mementót szolgál, ahol tisztelettel és alázattal” emlékezhetünk - állt a levélben.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a vértanú életére és mártírhalálára utalva köszöntőjében azt mondta, hogy Európában az emberi élet és a méltányosság védelme a kereszténység nélkül nem lenne értelmezhető.

Kép letöltéseFotó: Krizsán Csaba/MTI

A politikus hozzátette: "büszkék lehetünk egyházunkra, mert az egyház, a katolicizmus volt az, amely a legrégibb emberi értékeket akkor is képviselte, amikor az veszélyes" tevékenység volt. Mint mondta, a közös Európa értékei is mind a katolicizmuson alapulnak, mert bár „a nemzeti gyökereink mások, a keresztényi gyökereink azonosak”.

Somogyi Tivadar (Fidesz-KDNP) Győr szociális ügyekért felelős alpolgármestere Apor Vilmos szociális érzékenységét emelte ki beszédében. Mint fogalmazott, a főpásztor igazi szociális lelkületű volt, nagy gondot fordított a szegényekre és az elesettekre, felekezeti hovatartozáshoz való tekintet nélkül.

A politikus emlékeztetett, hogy Győr posztumusz díszpolgára az elnyomottak és az üldözöttek segítője volt.

Kép letöltéseFotó: Krizsán Csaba/MTI

Simon Róbert Balázs, a térség fideszes országgyűlési képviselője a főpapra emlékező kiállításról elmondta, hogy a 2004 óta létező tárlat megújult formában a püspök életét, vértanúságát és boldoggá avatását mutatja be dokumentumokkal, de a vészkorszakról is átfogó képet kap a látogató.

Az ünnepi beszédek után Pápai Lajos győri megyéspüspök a meghívott vendégek és hívők jelenlétében felszentelte a megújult kiállítást, amelyet boldog Apor Vilmos vértanúságának eredeti helyszínén rendeztek be a Püspökvár tornya alatti labirintusszerű pincehelyiségekben.

A tárlat a történelmi kor és Apor püspök munkásságát tablókon mutatja be, amelyekhez az Egyházmegyei Levéltár és a Kincstár irat- és fotógyűjteménye szolgáltatta az alapot, míg a szemtanúk vallomásai egy húsz évvel ezelőtt készített interjú-sorozat segítségével elevenednek meg. A szerkesztett tablókat egyéb források, korabeli filmhíradók, archív és amatőr felvételek egészítik ki.

A kiállítás egyik új eleme, hogy az óvóhely felé vezető pince előtérébe is lemehetnek a látogatók, oda, ahol a végzetes események lezajlottak.

Kép letöltéseFotó: Krizsán Csaba/MTI

Apor Vilmos 1892. február 29-én Segesváron született székely főnemesi családból. 1915. augusztus 24-én Nagyváradon szentelték pappá, 1941. március 2-án foglalta el püspöki székét Győrben.

Amikor 1945-ben a háború elérte a várost, több száz embert menekített a Püspökvárba. A püspököt egy orosz katona lőtte le, amikor a vár pincéjében rátalált a bujkáló asszonyokra. Egy találat a fején, egy a kezén, egy a gyomrán érte. Sérüléseibe április 2-án belehalt.

Ideiglenesen a Kármelita-templom kriptájában temették el. Testének ünnepélyes felhozatala 1948. november 24-re volt kitűzve, azonban a városi vezetők és a rendőrség tiltása miatt csak 1986. május 23-án tudták végső nyughelyére helyezni a Nagyboldogasszony-székesegyházban.

Boldoggá avatása 1946-ban megindult, de három évvel később felfüggesztették és csak 1989-ben lehetett folytatni. 1997. november 9-én avatta boldoggá a Szent Péter téren II. János Pál pápa.

Pápai Lajos megyéspüspök év elején hirdette meg az imaévet a vértanú püspök halálának 70., pappá szentelésének 100. évfordulója emlékére.

(MTI)