Napjaink egyik aktuális témáját dolgozza fel fotókon, tárgyakon, táblázatokon keresztül a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Kereszt-tűzben - Keresztényüldözés a Közel-Keleten címmel kedden megnyílt kiállítása.
Ez a rendhagyó kiállítás kilép a történelem és a művészettörténet keretei közül, és egy napjainkban zajló eseménysorral foglalkozik - hangsúlyozta a keddi megnyitón Varga Benedek, az MNM főigazgatója.
Varga Benedek hozzátette: a tárlat célja, hogy szembesítse a közönséget a vallásra hivatkozó intolerancia tébolyával. Mindegyik tárgy története egy-egy "vádirat", legtöbbjük ráadásul nemrég még a Közel-Keleten volt - hívta fel a figyelmet.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy azok számára, akik az európai kultúrában nőttek fel, a vallásszabadság magától értetődő: eszükbe sem jut, hogy a közel-keleti keresztényeknek minden nap az erőszaktól kell tartaniuk.
A kiállítás ezért egyfajta "felkiáltójel", amely azt mutatja meg mindenkinek, hogy a kereszténység ugyan a legnagyobb, de egyben a legüldözöttebb vallása is a világnak - jegyezte meg az államtitkár, hozzátéve: nem volt még olyan kor, amelyben ennyi kereszténynek kellett volna üldöztetést elszenvednie.
Rétvári Bence elmondása szerint ma is akad olyan ország, ahol akár egy Biblia birtoklása is bűncselekmény, a muszlim hitről a kereszténységre áttérés pedig sok helyen halálos bűn. Mint hangsúlyozta: a kiállítás arra is felhívja a figyelmet, hogy ha valaki segíteni akar az üldözötteknek, az a legnagyobb támogatást szülőföldjükön tudja nyújtani, az utak, templomok, városok újjáépítéséhez való hozzájárulással. Magyarország erején túl nyújt segítséget a közel-keleti keresztényeknek - számolt be az államtitkár.
A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása bemutatja a Közel-Kelet országainak keresztény felekezeteit, a közelmúltban elszenvedett üldöztetéseiket és a kulturális örökségükön végrehajtott pusztítást és rövid kitekintést nyújt a jövőre is.
A tervek szerint október végéig látható, magyar és angol nyelvű tárlat főkurátora Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet munkatársa volt.
(MTI)
