A sporttörvény tavalyi módosítása nyomán bekövetkezett változások szükségessé tették a magyar sportéletben az állami és a civil, szövetségi oldal közötti együttműködés új formájának kialakítását, az úgynevezett szövetségi koordinátori pozíció bevezetését - jelentette ki Szabó Tünde sportállamtitkár az MTI-nek adott hétfői nyilatkozatában, hozzátéve, hogy az első ütemben 17 sportági szövetségnél töltik be idéntől ezt a munkakört.
"Az új sportirányítási struktúra hatékony működése érdekében alapvető a rendszeres és érdemi kommunikáció kialakítása, ezért vezettük be tizenhét sportág esetében a szövetségi koordinátor programot" - hangsúlyozta, kitérve rá, hogy a koordinátoroknak nincsenek ellenőrzési feladatai és a jövőben sem tervezik az ez irányú hatáskörbővítést.
"Az első két hónap tapasztalatai alapján azt kell megállapítanom, hogy az átállás az új rendszerre zökkenőmentesen zajlott. Az államtitkárság és az egyes sportági szakszövetségek között megfelelő a szakmai kapcsolat. A szövetségi koordinátorok tevékenységével összhangban heti rendszerességgel történnek egyeztetések akár célirányos szakmai munkacsoportokban, akár a legmagasabb államtitkári szinten is" - mondta Szabó Tünde, megemlítve, hogy a szövetségi koordinátori munkakör a Magyar Olimpiai Bizottságban már létező utánpótlás-koordinátori pozíció átalakított, kibővített változata.
Hozzátette, hogy a szövetségi koordinátorok összekötő, egyeztető funkciót töltenek be a szövetségek és az állami irányítás közötti együttműködésben annak érdekében, hogy az adott sportág az optimális működési feltételek megteremtése mellett a lehető legjobb eredményeket produkálhassa. Kiemelt feladataik közé tartozik a részvétel a sportági stratégia tartalmi elemeinek kidolgozásában, a sportági szakszövetség szakmai és pénzügyi beszámolóinak, elszámolásainak elkészítésében, az államtitkárság által finanszírozott különböző programok szakszerű sportági adaptációjában, valamint azok lebonyolításában.
"Gondolok itt például a Gerevich-ösztöndíjra, az edzői életút programokra vagy épp a Héraklész-programokra - nyilatkozott az államtitkár. - Ezenfelül ők segítik elő, hogy sportágukon belül egységes sportági stratégia, koncepció, éves szakmai program alapján a különböző állami források felhasználása összehangoltan történjen."
Elmondása szerint közreműködnek továbbá a sportági edző-továbbképzési programok szervezésében és a Nemzeti Sportinformációs Rendszer (NSR) kialakításával, adatokkal való feltöltésével és tesztelésével összefüggő sportági feladatok ellátásában is.
"Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy a programban résztvevő koordinátoroknak nincsenek ellenőrzési feladatai és a jövőben sem tervezünk ez irányú hatáskörbővítést. Az ellenőrzés továbbra is a sportállamtitkárságon belül működő támogatási és kontrolling főosztályhoz tartozik." - emelte ki a Szabó Tünde.
Megítélése szerint a szövetségi koordinátor program megfelelően működik, ezért nincs szükség más, sportszövetségi szintre delegált ellenőrző rendszerre, amely a szükségesnél nagyobb teret engedne az egyéni érdekek érvényesítésének és a szövetségek autonómiájába történő beavatkozásnak.
"A program fontosságára való tekintettel terveink szerint a szövetségi koordinátori funkciót a látvány-csapatsportágakban is bevezetjük a jövőben"- tette hozzá Szabó Tünde az MTI-nek adott nyilatkozatában.
A 17 sportág: asztalitenisz, atlétika, birkózás, cselgáncs, evezés, kajak-kenu, korcsolyázás, ökölvívás, öttusa, röplabda, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, triatlon, úszás és vívás.
(MTI)
