Örömét fejezte ki Czibere Károly, az Emberi Erőforrás Minisztériuma (EMMI) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, hogy idén a szokásosnál előbb elkészült a Magyarországról szóló brüsszeli országjelentés, és közölte, hogy a fő célokban egyetértés van Brüsszel és a kormány között.
Czibere az MTI-nek hétfőn telefonon adott nyilatkozatában úgy vélte, hogy így nyárig, a jelentés formális elfogadásáig több idő van egyeztetni a dokumentumról.
Az államtitkár fő célként a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a foglalkoztathatóság előmozdítását nevezte meg.
"Ezek abszolúte a magyar kormány céljaival harmonizáló törekvések" - fogalmazott az EMMI államtitkára, emlékeztetve, hogy Magyarországon tavaly robusztus volt a gazdasági növekedés, emelkedett a foglalkoztatottság és csökkent a munkanélküliség.
Czibere Károly a tagállamok munkaügyi minisztereinek tanácskozását követően elmondta: az országjelentés a szegénység, a társadalmi kohézió és befogadás kérdésével is foglalkozik, mégsem tér ki arra, hogy bizonyos mutatók javulnak Magyarországon, így például tavaly csökkent a szegénység. Czibere beszámolt arról, hogy az Európai Bizottság több főigazgatójával is egyeztetett, akik nyitottan álltak a kérdéshez, s megállapodtak: folytatják a párbeszédet, hogy Brüsszel időben értesüljön a kormányzati intézkedésekről, szándékokról, tervekről, hogy az ellentmondásokat, nézeteltéréseket időben ki lehessen küszöbölni, s így azok az országjelentésbe már ne kerüljenek bele.
Az államtitkár kiemelte, hogy a társadalmi felzárkóztatás eszközeként nagyon pozitív visszhangot kapott, hogy Magyarországon szeptembertől kötelező lesz az óvoda, valamint a jövő év elejétől bölcsődében és óvodában szinte minden gyerek naponta háromszor kap majd enni.
Czibere Károly tudatta azt is, el szerette volna oszlatni a március 1-jén indult új szociális támogatási rendszerrel kapcsolatos korábbi aggályokat. Elmondta, hogy azok a városok, amelyek ehhez nem kapnak központi költségvetési forrást, időben meg tudták alkotni a szükséges rendeleteket, felelősen végiggondolták, hogyan tudnak élni a kormány által teremtett új lehetőségekkel, és az iparűzési adó egy részét átcsoportosítatták ilyen célra. Czibere Károly rámutatott, hogy több önkormányzat új támogatási formákról és a jogosultság kiterjesztéséről is döntött.
Az országjelentés bírálatot fogalmaz meg a közmunkaprogram hatékonyságával és aktivizáló képességeivel kapcsolatban, de az államtitkár világossá tette, hogy azt a kormány rendkívül fontos aktivizáló eszköznek tekinti, amely olyanokat von be a munka világába, akik esetleg évtizedek óta nem jutottak munkalehetőséghez. A közmunkaprogram Czibere szerint a szegénység elleni közdelemben is fontos eszköz, mert a nettó minimumbér így két és félszer annyi, mint amennyihez segélyekkel hozzá lehet jutni.
"Fontos természetesen, hogy a közfoglalkoztatás nem önmagáért való cél, hanem egy átmeneti eszköz", amely a segélyezésből a munkaerőpiacra való visszavezetést szolgálja - húzta alá Czibere Károly.
Az EMMI államtitkára arról is beszélt, hogy a foglalkoztathatóság javítása érdekében minél több embert be kell vonni például a közmunkához kapcsolódó képzésekbe, amelyeken tavaly a 200 ezer közfoglalkoztatottból 28 ezren vettek részt.
(MTI)
