Magyarországon az elemzések szerint 2013-ban trendforduló történt, három éve folyamatosan csökken a szegénység mértéke. A magyar reformok nyomán tapasztalható javulás esélyt teremt arra, hogy Magyarországon 2020-ig jelentősen csökkenjen a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők száma. Magyarország Kormánya az elmúlt években számos intézkedést hozott és több jól működő programot indított, amely hozzájárult a javuló tendenciákhoz.
A Kormány intézkedéseinek köszönhetően 2012-óta közel 600 ezer ember tudott kitörni a szegénységből. Az Eurostat adatai szerint a szegénységnek és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 2013-ra 31,8%-ra mérséklődött, 2014-re pedig további 3,6 százalékponttal, 28,2 százalékra csökkent. A leginkább kiszolgáltatottságban élők száma a 2014-es évben 166 ezer fővel csökkent. Ebben nagy szerepe volt olyan kormányzati intézkedéseknek, mint a devizahitelesek mentése, a közfoglalkoztatás és a rezsicsökkentés. A 2011-ben elfogadott Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia végrehajtásának köszönhetően az elmúlt években a legtöbb vonatkozásban javultak a hátrányos helyzetű- és roma közösségek életfeltételei is. A magyarországi romák körében a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya mintegy 6 százalékponttal, jövedelmi szegénységük közel 5 százalékponttal csökkent, a legjelentősebb javulás esetükben a munkaszegénység csökkenésében jelentkezett, azaz a 2013. évi 45,3%-ról 2014-ben 26,7%-ra változott, ez több mint 18%-os javulást jelent.
Ezeket az eredményeket úgy sikerült elérni, hogy az előző esztendőben az államadósság nem nőtt.
A Kormány átalakította a rászorulók támogatási rendszerét is. Az új rendszer igazságosabb és átláthatóbb lesz, emellett véget vet a segélyekkel való visszaéléseknek. A társadalmi felzárkózást segíti az is, hogy a Kormány a hároméves kortól kötelező óvodáztatás bevezetésével egyidejűleg, 2015. szeptember 1-jétől lényegesen kiterjesztette az ingyenesen étkező gyermekek körét. A Kormány külön figyelmet szentel a rászoruló gyermekek megsegítésére. Ők ingyenes tankönyvet kapnak és részt vehetnek a gyermekétkeztetési programban. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek és településeik összetett, egymásra ható, komplex problémákkal küzdenek, melyek befolyásolják a gyermekszegénység újratermelődésének mértékét. A gyermekszegénység visszaszorítására, megelőzésére és a szegény családban élő gyermekek, a tartós rászorultságban élők számának csökkentésére fókuszál az integrált térségi gyermekprogramokat támogató, 15 milliárd forint összértékű kiemelt pályázat, melyre az ország 31 leghátrányosabb helyzetű járásának gyermekjóléti központja és az azokat fenntartó önkormányzatok pályázhatnak.
A Biztos Kezdet Gyerekházak a kormány felzárkózáspolitikájának egyik központi elemét jelentik, a hátrányos helyzetű gyermekek ezeken a helyeken a lehető leghamarabb megkapják azokat a szolgáltatásokat, amelyek a fejlődésüket segítik. Az elmúlt években megtörtént a Biztos Kezdet Gyerekházak rendszerbeillesztése, a jelenlegi 112 gyerekház működtetéséhez a központi költségvetés járul hozzá, egy most induló pályázat segítségével további ötven jöhet létre.
Több mint ötmilliárd forintból folytatódik a Tanoda program, amely képzett szakemberek segítségével hátrányos helyzetű gyerekeknek nyújt iskolaidő utáni többletfoglalkozást. A 2011-ben elfogadott társadalmi felzárkózási stratégiában az oktatás területén kiemelt szerepe van az iskolai lemorzsolódással szembeni harcnak. Ennek egyik kiváló eszköze a Tanoda program, amely a képességek kibontakoztatását, a tehetséggondozást, az iskolai eredményesség növelését segíti elő.
(EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság)
