A jól működő, eredményes felzárkóztató programokat be kell építeni az oktatási rendszerbe és el kell terjeszteni, hogy jó minőségű, hozzáférhető és esélyteremtő oktatást lehessen biztosítani mindenkinek, így a hátrányos helyzetű fiataloknak is - mondta a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szakmai konferencián.

Czibere Károly a Jó oktatás - jó iskola címmel az Antall József Tudásközpont, az Alapjogokért Központ és az Emmi által rendezett tanácskozáson, amelyen a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatási lehetőségeit vizsgálták - úgy fogalmazott: "nincs több idő és nincs több türelem a tekintetben, hogy ha vannak eredményes programjaink, akkor azokat miért nem terjesztjük el".

Az államtitkár szerint ha sokan vették a fáradságot, hogy kikísérletezzék a felzárkózást, esélyteremtést segítő helyi programokat, akkor azokat meg kell vizsgálni, és azokból amit lehet, ágazati szintre kellene emelni. Czibere Károly arra hívta fel a figyelmet, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkózásának segítése átfogó társadalompolitikai kérdés, ezért meg kellene vizsgálni azt is, hol nem ér össze az egyes területek, így a köznevelés, a gyermekjólét vagy az egészségügy szolgáltatásainak szabályozása.

Jelezte, az elsődleges felelősség ugyan az oktatási államtitkárságé, de a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság is szeretné a saját eszközeivel segíteni a területek közötti dialógust. Azt mondta, szeretnék elérni, hogy ne csak egy-két- vagy hároméves uniós programokra legyen felfűzve a társadalompolitika jövője Magyarországon, hanem hosszú távú, fenntartható, a szakemberek számára kiszámítható szolgáltatási struktúrákban lehessen gondolkodni, amelyek nem uniformizáltak, hanem lehetőséget adnak szakmai autonómiára is a helyi közösségek igényei szerint.

Kép letöltése Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár közölte, a konferenciával azt akarják üzenni, hogy létezik jó iskola ott is, ahol hátrányos helyzetű gyerekek élnek, és vannak olyan civilek, tanárok és igazgatók, akik minden körülmények között megtalálják a lehetőségét annak, hogy minőségű oktatást biztosítsanak a gyerekeknek.

Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár arról beszélt: "az iskola egy nyitott világ", és ha ott valami jól működik, akkor fontos, hogy azt más iskolák is megismerjék, átvehessék. Jelezte, a jó gyakorlatok gyűjteménye ma már több honlapon is elérhető, így például az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet oldalán.

Azt hangoztatta, egyetért azzal, hogy "jó oktatás, jó iskola mindenkinek jár" függetlenül attól, hová született, és kiemelte, az esélyteremtést segítő jó programokat meg kell ismerni és azokat ki kell próbálni különböző közegekben. A konferencián civil szakemberek és általános iskolák igazgatói mutatták be a hátrányos helyzetű fiatalok és családjuk körében végzett programjaikat, amelyek közül több kiemelkedő eredményeket ért el.

Bódis Kriszta, az ózdi Hétes-telepen működő Van Helyed Alapítvány kuratóriumi elnöke arról beszélt, a helyi programban részt vevő valamennyi általános iskolás tovább tudott tanulni középfokú oktatási intézményben, és az elmúlt évek eredményei közé tartozik az is, hogy a tanulmányi átlaguk mostanra elérte a 4,2-t.

Arra hívta fel a figyelmet, a hátrányos helyzetű fiatalokat nemcsak a felsőoktatásban kellene támogatni, hanem már jóval korábban, az általános iskolában, sőt már azt megelőzően, a bölcsődékben, óvodákban és a családjukban, mert ha ott nem kapják meg a szükséges fejlesztéseket, akkor nincs semmi esélyük arra, hogy az egyetemig eljussanak.

Kép letöltéseFotó: Árvai Károly/kormany.hu

A cél az - fogalmazott a dokumentumfilmes író, pszichológus, aki egy filmforgatás során ismerte meg az ózdi helyzetet -, hogy a fiatalok a segítségükkel ki tudjanak törni a tartós szegénység ördögi köréből. A szakember szerint a legfontosabb feladataik közé tartozik, hogy elérjék, a hátrányos helyzetű fiatalok ne a túlélésben gondolkodjanak, hanem legyenek, lehessenek hosszú távú terveik.

A konferencián felszólaló szakemberek egyetértettek abban, hogy az iskolarendszeren kívül működő jó projekteket, "gyakorlatokat" be kellene vinni az iskolákba, biztosítva azok finanszírozását is.

(MTI)