Jelentősen bővülhet a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, továbbá számos, az időseket érintő ellátási forma - az önellátási képességre tekintettel - differenciált lesz 2017-től - mondta a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár egy szakmai konferencián, az Alapjogok Biztosának Hivatalában.
Czibere Károly közölte, jelenleg 21 ezer idős embernél van ilyen jelzőeszköz. Mint mondta, a bővítéssel kapcsolatos szakmai egyeztetések már tartanak, és vizsgálják azt is, milyen technikai feltételekkel oldható meg a nagy arányú bővítés, és az hogyan illeszthető be a szociális gondozás rendszerébe.
Azt hangoztatta, a jelzőrendszer nemcsak a szociális biztonság fontos eleme, hanem általános biztonságot adhat az idős embereknek.
Időskorúak biztonsága nincs az időskorúak méltósága nélkül, ezt a kettőt egyszerre kell biztosítani - fogalmazott. Míg előbbi egyfajta anyagi, megélhetési védelmi hálót jelent, addig utóbbi az állapotuknak és a koruknak megfelelő minőségű szolgáltatások nyújtásával biztosítható - fűzte hozzá.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a hagyományos házi segítségnyújtást jelenleg 144 ezer ember számára tudják biztosítani, ez a szám csaknem a háromszorosa a 6-8 évvel korábbinak. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a házi segítségnyújtás nem egy homogén munka; abban nagyon sokféle szolgáltatás van, a hétköznapi segítségnyújtástól a gondozáson át az ápolásig.
Jelezte: ennek megfelelően a szolgáltatásnak is megváltozik majd a finanszírozása 2017-től.
Czibere Károly elmondta, az idősotthoni ellátást megelőző szolgáltatásokat akarják kiszélesíteni, differenciálttá tenni, mert az életminőség szempontjából az idős embereknek az a legjobb, ha minél tovább a saját otthonukban tudnak maradni, ha ott gondozzák, ápolják őket.
Közölte, jelenleg 52 ezer idősotthoni engedélyezett férőhelyet tartanak fenn, ebből 50 ezret töltöttek be. Ez tájékoztatása szerint nemzetközi viszonylatban is átlagosnak mondható, mert az időskorúak mintegy 3 százalékának áll rendelkezésére ez a bentlakásos ellátási forma.
Úgy fogalmazott, a magyarországi idősellátásnak nem a kereteivel, a kapacitásával van baj, hanem annak belső, szakmai tartalmával, azzal, hogy milyen minőségű szolgáltatásokat biztosítanak.
Közölte azt is, az ellátási kötelezettség a jövőben is állami feladat marad, mert így biztosítható, hogy ha egy civil szolgáltató nem tudja tovább működtetni az intézményt, akkor a szakhatóság már másnap át-, illetve vissza tudja venni az idősek ellátását.
Az Alapvető Jogok Biztosa hivatalában tartott idősügyi konferencián a házigazda Székely László ombudsman arról beszélt: az, hogy milyen minőségű öregkorra számíthatunk, nagyrészt az aktív generációk mintáján, példáján keresztül fogja a fiatalokat orientálni, akik majd rólunk gondoskodnak. Az ember jól válassza meg gyermekei iskoláit, mert ők fogják majd kiválasztani nekünk az öregek otthonát - idézte Woody Allen amerikai író, filmrendező szavait.
Kiemelte, az időskorúak ellátása hatalmas társadalmi felelősség, amelyben az általa vezetett hivatalnak kitüntetett szerepe és törvényi kötelezettsége van, hogy a rászorult társadalmi csoportok alapjogi helyzetét folyamatosan figyelemmel kövessék.
Elmondta, 2010 után idén újra a biztosi hivatal fókuszába került az idősügyi ellátás helyzete, ezért rendeztek keddre problémafeltáró tanácskozást. Jelezte: a konferencia apropóját az adja, hogy az ENSZ emberi jogi intézményeinek európai hálózata egy húsz országot érintő vizsgálatot kíván lefolytatni az ellátásban részesülő időskorúak emberi jogainak érvényesüléséről. Hozzátette, a tapasztalatok összegzéséből várhatóan egy jelentéstételi ajánlást tesznek az Európai Bizottságnak.
Közölte, a projektbe az általa vezetett hivatal bevonta a Pesti úti idősotthont; ez az intézmény adhatja meg a számukra a szükséges szakmai tapasztalatokat.
Székely László azt hangoztatta, szeretnék elérni, hogy mind az idősek, mind az ellátásukkal foglalkozók jogtudatossága erősödjön, és egy olyan társadalmi légkör alakuljon ki, amely tudomásul veszi azt a másságot, amit az öregkor jelent.
(MTI)
