Jelentősen csökkent a romák veszélyeztetettsége a szegénység tekintetében az elmúlt két-három évben, s bár a mutatók még mindig magasak, a javuló tendencia a felzárkózási stratégia sikerét bizonyítja - mondta Czibere Károly Kaposváron.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Roma Koordinációs Tanács kihelyezett ülésén kitért arra, hogy a jövedelmi szegénység 68-ról 63 százalékra, az úgynevezett munkaszegénységi ráta 43-ról 27 százalékra, a deprivációs ráta pedig 78-ról 68 százalékra mérséklődött, s ez nagyobb mértékű javulás a roma, mint a nem roma népesség körében. Úgy fogalmazott: bár a közvélemény a felzárkózási politikát és az arra költött forrásokat sokszor hiábavalónak gondolja, az eredmények igazolják, hogy igenis lehet előrelépni e téren is.
Úgy fogalmazott: bár a közvélemény a felzárkózási politikát és az arra költött forrásokat sokszor hiábavalónak gondolja, az eredmények igazolják, hogy igenis lehet előrelépni e téren is.
Az államtitkár a felzárkózást segítő intézkedések között említette a kötelező óvodába járást, a térítésmentes bölcsődei, óvodai étkezést igénybe vevők körének szélesítését, a bölcsődei intézményfejlesztéseket, az iskolákban a napi egy tál meleg ételhez való hozzájutást.
Czibere Károly emellett kitért a gyermekvédelmi rendszerben történt változásokra, a 60-66 ezer roma foglalkoztatását és az elsődleges munkaerőpiacra való visszatérésének esélyéhez hozzájáruló közmunkaprogramra, s egyebek mellett az oktatásban a tehetséggondozást, a képességek kibontakozását segítő programokra.
Az államtitkár az Európai Bizottságnak az oktatási szegregáció témában Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásáról szólva azt mondta: a kormány értetlenül áll a történtek előtt, mert e területen számos intézkedés történt.
Újraszabályozták a körzethatárokat, stratégia készült a lemorzsolódás ellen, törekvések vannak a köznevelés átalakítására, és számos felzárkózási program indult, amelyek mindegyikének van antiszegregációs hatása - sorolta.
Szavai szerint a kormány kizárólag az együtt nevelésben, az együtt oktatásban hisz, minden programját, szabályozási javaslatát ennek rendeli alá, irányultsága megkérdőjelezhetetlen.
Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló ehhez hozzáfűzte, hogy Magyarországot ismét támadás érte Brüsszel részéről az oktatást érintően, holott "Magyarország olyan ország, ahol segítik a cigányság felzárkózását".
A kormány romaszervezetek széles körét vonja be munkájába, sok ösztöndíjpályázatot indított el, romastratégiát dolgozott ki, a brüsszeli eljárást ezért vissza kell utasítanom - mondta.
Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár arról szólt, hogy a tanács kihelyezett ülésén a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia második intézkedési tervének végrehajtását, és a komplex telepprogramot tárgyalja. Megítélése szerint ezek olyan témák, amely romákat és nem romákat egyaránt érintenek, ezért ezek megvalósításában nagy szükség van az összefogásra, az együttgondolkodásra.
Kelemen János, a Kaposvári Egyetem rektorhelyettese arról szólt, hogy az intézmény számára mindig fontos volt a társadalmi szerepvállalás és azon belül a romastratégia is. Az intézmény kezdeményezte a regionális roma stratégiai tanács létrehozását, amelyet dél-dunántúli romaügyekkel foglalkozó szervezetei, egyesületek, valamint az integrációban szerepet vállaló cégek és önkormányzatok, tankerületek, kormányhivatali igazgatóságok 2012-ben hoztak létre.
Hozzátette: feladatuk, hogy megoldásokat találjanak a roma lakosság helyzetének, életkörülményeinek javítására, diplomás roma fiatalok elhelyezkedésének támogatására.
A Kaposváron kihelyezett ülést tartó Roma Koordinációs Tanácsot 2011-ben hozták létre, hogy minél több szereplőt vonjanak be a romastratégia elkészítésébe, megismertetésébe és végrehajtásába. A testületnek több mint két tucat tagja van, többségüket a romaszervezetek delegálják, de köztük van az MTA, az egyházak, a munkaadók és a munkavállalók képviselői, a romaönkormányzatok, civil szervezetek, az ombudsman, a települési önkormányzatok, a KSH, az Egyenlő Bánásmód Hatóság és az Országgyűlés szakbizottságának képviselői is.
(MTI)
