A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia előrehaladását nemzetközileg is elfogadott mérőszámok bizonyítják, a stratégia Európa számára is elismerten mintaadó programnak számít – mondta el Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára nyitóbeszédében a Jelen és jövő című konferencián. A helyettes államtitkár hozzátette, hogy Európában egyedülálló módon a magyar intézkedési tervnek folyamatos a nyomonkövetése és monitorozása.
Langerné Victor Katalin szerint jó úton indultunk el, az adatok alátámasztják, és fontosnak tartjuk, hogy kicsinyes politikai érdekek ne tudják a közös sikerek növekedését megakadályozni, mert mindenkinek értenie kell, hogy a jelenünk és a jövőnk is közös.
Ma már európai és hazai mérésekre hivatkozva elmondhatjuk, hogy az eddig elvégzett munka eredményeképpen Magyarországon már 2012 óta minden dimenzióban folyamatosan csökken a szegénység kiterjedtsége és mélysége.
Így ma már az az Eurostat, illetve az Alapvető Jogok Európai Ügynöksége (FRA) által ismertetett adatok alapján elmondhatjuk, hogy Európában Magyarországon a legnagyobb a foglalkoztatási ráta a romák körében. A roma népességen belül például a relatív szegénységi arány 12%-kal, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 7 %-kal, a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya 9,4 % -kal csökkent csak az elmúlt két esztendőben. A változás erőteljes jeleit mutatja, hogy tavaly a 2015-ös 22%-ról 19%-ra esett vissza a lakásfenntartás költségeivel küzdők aránya.
A kormány elkötelezett abban, hogy csökkentse gyermekszegénység újratermelődésének mértékét. A legnagyobb előrelépés az óvodáztatás és iskoláztatás terén történt. Itthon ma már 90 százalék fölötti az óvodáztatási arány, amely egész Európában példátlanul jelentős eredmény. Az óvodában ingyenes az étkeztetés, így a hátrányos helyzetű gyermekek naponta háromszor kapnak ételt az intézményekben.
Ki kell emelnünk azt is, hogy az Európában egyedül nálunk létező, összesen már 11 felsőoktatási roma szakkollégiumban több száz roma fiatal egyetemi, főiskolai tanulmányait segítik, aminek eredményeképpen ki tud alakulni egy olyan fiatal roma értelmiségi réteg, amely az együttműködésben érdekelt és felelősségteljesen képes képviselni romák és magyarok közös ügyét, a felzárkózás és az együttélés lehetőségeinek kihasználásával. 2013-ban a roma fiatalok részaránya fél százalék volt a felsőoktatásban, az elmúlt tanévben pedig már 1,7 százalék. Ez a szám a Roma Szakkollégiumi Hálózatnak és az Út a diplomához programnak köszönhetően tovább növekedhet.
A kormány megbecsüli azokat a roma nőket, akik családokat tartanak össze és gyermekeket nevelnek és mindezek mellett munkát is vállalnak. Ők is szövetségeseink lehetnek abban, hogy az együttélés megvalósuljon romák és nem romák között, példaképek lehetnek mindenki számára. Folytatjuk, és újabb elemekkel bővítjük a Nő az esély programot is, amely a roma nők képzésbe ágyazott foglalkoztatását célozta. Ennek a 2016. november 1-től megvalósuló 4 milliárd forint forrással rendelkező projekt célja a romák, kiemelten roma nők foglalkoztatásba ágyazott képzése, a romák felzárkózásának segítése érdekében a nyílt munkaerő-piachoz közelítő programok indítása. Az elődprojektben az 1077 roma nő közül 499-en helyezkedtek el tartósan a szociális ellátó rendszerben. A mostani fejlesztés révén pedig már 800 roma nő jut a programba való belépéskor munkához, munkabérhez és képzéshez.
(EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság)
