A kormány fontosnak tartja, hogy a fogyatékos emberek számára elérhetőek legyenek az önálló életvitelükhöz szükséges szolgáltatások, és ehhez minden segítséget megad. Jövőre többet kapnak kézhez azok, akik állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzik.
Az ápolási díj alapösszege 2018. január 1-jétől ismét öt százalékkal emelkedik, valamint a tartósan beteg gyermeküket legalább húsz éven át otthon ápolók számára új támogatási forma lesz elérhető, mely kompenzációt nyújt azoknak, akik az otthoni tevékenységük mellett a munkaerőpiacon kevésbé tudtak, tudnak jelen lenni, ami miatt alacsonyabb összegű nyugdíjra jogosultak.
A fogyatékosságügyi fejlesztésekre európai uniós forrásokból 103 milliárdot fordít a következő három évben, tehát a szociális területre jutó mintegy 409 milliárd forint negyede a fogyatékos emberek életminőségének folyamatos javulását és társadalmi integrációját szolgálja majd
A magyar kormány elkötelezett abban, hogy a fogyatékos emberek életminőségét folyamatosan és minden eszközzel javítsa, társadalmi integrációjukat elősegítse, támogassa. Fontos, hogy a fogyatékos emberek ne maradjanak magukra nehézségeikkel, problémáikkal, ne szigetelődjenek el, hanem aktív, látható, egyenrangú állampolgárai legyenek a magyar társadalomnak. Többek között ennek érdekében hirdette meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma idén áprilisban az infokommunikációs akadálymentesítő alkalmazások fejlesztését támogató négymilliárd forintos pályázatot is. Az országos érdekvédelmi szervezetek bevonásával megvalósuló program célja a fogyatékos embertársaink integrációja előtt magasodó fizikai akadályok felszámolása, hogy minél kevésbé legyen szükséges a segítő személy jelenléte a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés során vagy a hétköznapi élet egyéb színterein.
A kormány célja, hogy az otthonukban is megteremtsük a fogyatékos emberek számára az integráció lehetőségét, hogy hozzáférjenek az alapvető szolgáltatásokhoz. Ennek érdekében több hazai pályázat keretösszege is emelkedik 2018-tól, úgymint a segítő kutya kiképzés, a szülősegítő szolgáltatások, az elemi rehabilitációs szolgáltatások, a fogyatékos embereket nevelő családok otthonában nyújtott időszakos kísérés és ellátás program finanszírozása, az AutóPlusz program támogatása, valamint tovább nő a fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetek és civil szervezetek költségvetési támogatása is.
Az elmúlt évek egyik legfontosabb fogyatékosságügyi intézkedése a korábban megalkotott kormányzati stratégia szerint megkezdett kitagolási folyamat, melynek célja, hogy az uniformizált szolgáltatások, nagy létszámú intézmények helyett egy élhetőbb, családiasabb környezetet biztosítsunk a fogyatékos embereknek, elérhetőek legyenek számukra a közszolgáltatások, a képzési- és munkalehetőségek. A kitagolási program első, 6 milliárd forintos forrású köre eredményes volt, 2016 elejéig 600 ember hagyhatott el nagy szociális intézményt. A nemrég indult második körben, 22 milliárd forintból további 2500 fogyatékos ember előtt nyílik meg a teljesebb élet lehetősége 2019 elejéig, majd 2023 végéig további 7500 ember költözhet ki 55 milliárd forintból. A kormány nem szeretne "rideg integrációt", az a cél, hogy eredményes és fenntartható legyen a program. Ennek a megvalósulását segíti a kiváltási programot kísérő, 2,5 milliárd forintos Társ projekt, melyben a szakemberek egy szakmai műhelyben ellenőrzik, felügyelik az egész kitagolási folyamatot.
A kormány célja, hogy a fogyatékos emberek is megmutathassák, értékteremtő munkára képesek, ennek érdekében felkarolja, támogatja és ösztönzi azokat a programokat és kezdeményezéseket, amelyek a fogyatékos személyek társadalmi integrációját szolgálják. Az elmúlt években megújított pályázati rendszernek köszönhetően csaknem 200 ezer fogyatékos, egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű ember dolgozik támogatott foglalkoztatásban valamint a nyílt munkaerőpiacon.
(Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság)
